Fűben-fában az orvosság, tartja a mondás. Minden fűszernövényünk kivétel nélkül egyben elképesztően erős gyógynövény is. A gyógyhatás pedig az eredeti, élő, nedves közegében fejti ki leginkább a hatását. Ha kiszárítjuk, nagy mértékben csökken az illóolaj- és hatóanyag-tartalma, az íze és a gyógyhatása is a töredéke lesz. Ezért jó frissen, konyhakertből szedve használni őket. „Nem véletlenül alakult ki az ételeink fűszerezése – mondta korábban Borbás Marcsi. – Emlékszem, amikor a nagyanyám – aki sajnos korán elment, így sok mindent nem tudtam tőle megkérdezni – főzött, mindig mondta, mit miért rak az ételbe. ’Kisunokám, ebbe azért teszünk egy csomó kaprot, mert ez az étel megterheli a májunkat meg az epénket, és a kapor ellensúlyozni fogja ezt.’ Ezért szeretem a kaja helyett az élelem szót használni. Él-elem: elem, amitől élünk. Szerintem ez nagyon szép. És ép testben ép lélek: ahogy a testünkre, úgy a lelkünkre is hat a táplálkozásunk. Elég, ha az illatokra gondolunk. Nem véletlenül létezik az aromaterápia. Én gyakran azt csinálom, hogy a fűszernövényeket könnyen oldódó olajokkal együtt összetöröm egy mozsárban, azt beletöltöm egy spriccelőbe, és légfrissítőként permetezek vele a lakásban. Zseniális illata van.”
Kiemelt kép: Rozmanitz Gábor
