Ágitól már megszokhattuk, hogy végtelenül őszinte, és akkor sem kertel, ha olyan kényes témáról van szó, mint a társkeresés. Mint fogalmaz, negyven felett édesanyaként, ráadásul ismert emberként kimondottan nehéz helyzetben van. „Az az igazság, hogy az ismerkedéssel meggyűlik a bajom – és ezzel tudom, hogy nőként nem vagyok egyedül. Próbálkozom is, és nem is. A kisfiammal van egy kialakult életünk, rendszerünk, folyton jövünk-megyünk, és mivel nekem ő a legfontosabb a világon, hozzá igazítok mindent. Így például, ha csak egy ’szimpla esti randiról’ is lenne szó egy úriemberrel, az nekem komoly szervezést és megannyi macerát jelentene, hogy egyáltalán el tudjak otthonról indulni. Egyrészről bébiszittert kellene keríteni, és mivel Szentendrén lakom, a belvárosból a hazajutás sem lenne könnyű, mert ha megiszom egy pohár bort, értelemszerűen nem ülök volán mögé. De most rettentően előre is szaladtam, ugyanis a randiig sem jutok el! Már az ismerkedés fázisában elakadok. Ugyan társkeresőn is voltam fent – bár olyan profilképpel, amin nem vagyok felismerhető –, de hiába, túl bizalmatlan vagyok, hogy ténylegesen kiadjam magam – magyarázza. – Lehet, túl óvatos vagyok, vagy csak a kifogásokat keresem, ezt még magam sem tudom, de őszintén vágyom arra, hogy rám találjon az a férfi, aki elfogadja, hogy van egy fiam, aki be tud illeszkedni az életünkbe és mi az övébe, és akivel kölcsönösen azt érezzük, hogy egymáshoz tartozunk.”
Kiemelt kép: Olajos Piroska
