Több mint hat évtizede halott Marilyn Monroe, aki egy évszázada, 1926 júniusában született. De hiába volt kora legkívánatosabb szexszimbóluma, körülrajongott szépség és sikeres színésznő, kicsi gyerek korától súlyosabbnál súlyosabb traumákkal küzdött.

Az anyaság volt minden álma

Gyerekkorában Marilyn Monroe-nak – pontosabban a kis Norma Jeannek, hiszen ez volt az eredeti neve – nem igazán jutott szerető család, egyik nevelőszülőtől került a másikhoz. Talán éppen ezért felnőve mindennél jobban vágyott arra, hogy anya legyen. Csakhogy súlyos endometriózisban szenvedett, és a nőgyógyászati problémája miatt nem volt képes kihordani egy magzatot. A drámaíró Arthur Millerrel kötött házassága alatt háromszor is elvetélt, a sikertelen terhességek borzalmasan megviselték.

Kislányként molesztálták, dadogni kezdett

Hányatott gyerekkora nemcsak abban merült ki, hogy különböző otthonok közt hányódott, hanem kislányként két nevelőszülőnél is molesztálták kilenc- és 11 éves korában. Nem véletlenül hivatkozott magára később többször „waif”-ként – a szó elhanyagolt, hajléktalan vagy árva fiatalt jelent.

Sosem szoktam hozzá a boldogsághoz, így később se nagyon számítottam rá

– mondta magáról. A bántalmazások következményeként dadogni kezdett. Jellegzetes, érzékien susogó hangja tulajdonképpen egy olyan technika eredménye volt, amit a dadogás megakadályozására fejlesztett ki, egy beszédtanár tanította neki.

Az őrület árnyéka

Egész életében rettegett attól, hogy örökölte a hajlamot édesanyjától a mentális betegségekre. Még nem volt hétéves, amikor a mama, Gladys­ idegösszeomlás miatt kórházba került, majd paranoid skizofréniát diagnosztizáltak nála. Onnantól ki-bejárt különböző intézményekbe, és nem sok kapcsolata volt a lányával.

Mivel a nagymamáját is kezelték elmegyógyintézetben, Marilyn Monroe legnagyobb félelme az volt, hogy megőrül és bezárják valahova. Élete utolsó évében az egyre súlyosabb depressziója miatt valóban eltöltött némi időt a pszichiátrián, amit szörnyű gyötrelemként élt meg. Addigra már súlyos gyógyszerfüggő volt.

Más testébe akart bújni

Marilyn Monroe nem ő volt, hanem egy felvett szerep – a sokat bántalmazott Norma Jean elbújt a szexikon álarca mögött. Valójában más volt a külseje, bár mindig is nagyon csinos volt, és a 40-es évektől pin-up modellként dolgozott.

Az eredetileg göndör, barna hajú lánynak az ügynökségnél vetették fel, hogy egy világosabb árnyalatú hajszín jobban mutatna a fotókon, és az arcát is nyújtaná egy kicsit. Ekkor kezdte szőkíteni és kiegyenesíteni a haját, az ikonikus platinaszőke pedig úgy jött be a képbe, amikor elindult a hollywoodi karrierje.

Sok macera volt vele: a lenövéseket 7-10 naponta újra kellett szőkíteni, az állandó procedúra tönkre is tette a haját. De más változás is történt: 1950-ben végeztek ­Marilynen egy kisebb orr­plasztikát, ennek során az orrát egy árnyalattal „megemelték”. Ezenkívül némi porcot helyeztek el az állkapcsában, hogy hangsúlyosabb legyen a vonala.

Az elveszett napló titka

Amióta 36 évesen, tragikusan fiatalon meghalt altató-túladagolásban, tartja magát a vélekedés, hogy nem öngyilkosság történt – Marilyn Monroe valójában gyilkosság áldozata lett.

Több jel utal arra, hogy lehet igazság a teóriában, miszerint a Kennedy fivéreknek, elsősorban Robertnek tevőleges köze lehetett a színésznő halálához. Marilyn a szeretője volt az elnöknek, JFK-nek és az öccsének is, a halála előtt pedig arra készült, hogy kitálal róluk, miután úgy érezte, a fivérek csúnyán kihasználták.

Sajtótájékoztatót akart tartani, és ezt mondogatta az ismerőseinek: „Sok veszélyes titkot tudok a Kennedykről, amik sokkolni fogják a világot.” Rejtély, hová tűnt Marilyn­ piros naplója a halála után, amelyben részletesen írt a titkos afférokról.

Egy detektív most azt állítja, megtalálta az elveszettnek hitt írásokat, amelyek bizonyítják: Robert Kennedy­ ott volt a színésznő házában a halála napján – szerinte újra kellene nyitni a Monroe-aktát.