Hova tűnt Emanuela?
Egyetlen vatikáni állampolgár van, akit eltűntként tartanak nyilván a pápai államban, az eset 1983-ban történt. Az Orlandi család a Vatikán falai között élt, ugyanis az édesapa ott dolgozott. Négy gyermeke közül a 15 éves Emanuela hetente kétszer fuvolaórákra járt, ám június 22-én utána nem ment haza. Miközben kétségbeesetten keresték, a család különös telefonhívásokat kapott. Ezek arról szóltak, hogy a lányt Rómában látták, ahol más néven kozmetikumokat árul. Végül július 3-án a regnáló egyházfő, II. János Pál pápa is megnyilvánult az ügyben, a Szent Péter téren a nagy nyilvánosság előtt szólította meg a lány eltűnéséért felelősöket, ezzel azt sugallva, a tinit elrabolhatták.
Később egy újabb telefonáló borzolta a kedélyeket, akit akcentusa miatt „Az amerikainak” hívtak. A férfi felhívta a családot, és azt állította, a lány nála van, és egy hangfelvételt is lejátszott, amin bátyja szerint a húga volt hallható. A férfi azt is megerősítette, hogy a korábbi hívások is az ő csoportjához köthetők. Később ugyanez a férfi követeléseket is támasztott: ha július 20-áig nem engedik szabadon a börtönből azt a Mehmet Ali Agcát, aki korábban rálőtt a pápára, készek megölni Emanuelát. Az emberrablók később egy kukában egy csomagot hagytak, benne a lány zeneiskolai igazolványának másolatával, és erről értesítették a sajtó is. Pár napra rá pedig maga Ali Agca is elítélte Emanuela elrablását.
Azóta is számos elmélet született az esetről, az egyik szerint a Vatikáni Bank akkori elnökét akarták zsarolni a lány elrablásával. Emanuela egyik barátnője szerint a lány egy héttel az eltűnése előtt arról beszélt neki, hogy egy pápához közel álló személy szexuálisan zaklatta őt. Egy másik verzió szerint egy pénzmosási ügy szerencsétlen áldozata lett a lány. De olyan dokumentumok is előkerültek, amelyek szerint az Egyesült Királyságba szállították, ahol orvosi kezelést kapott. Egy lista még tételesen fel is sorolta a különböző költségeket, az utolsó a hazaszállításé volt, ami arra utal, hogy a lány elhunyt. A dokumentumok hitelessége azonban kétségbe vonható.
2018-ban a Szentszék római nagykövetségének járdája alatt emberi maradványokra bukkantak, ez ismét új reményt adott az ügy megoldására, de a DNS-ek végül nem egyeztek a lányéval. 2019-ben aztán a Vatikán engedélyt adott arra, hogy felnyissák két német hercegnő sírját, ettől is azt várva, hogy ott meglelik Emanuela maradványait. Ám ott sem találtak semmit. Az viszont, hogy a pápai állam beleegyezett a vizsgálatba, sokak szerint azt jelezte: érzik a felelősségüket az ügyben.
Sorozat lett a történetből
A Netflix sorozatot készített az ügyről, ami újabb nyomást helyezett a Vatikánra, és 2023-ban újraindították a nyomozást. „II. János Pál pápától kezdve Ratzingeren át Ferenc pápáig mindannyian tudják, mi történt valójában. De mivel ez annyira ártalmas az egyház imázsára nézve, mindent megtesznek, hogy ne derüljön ki az igazság” – mondta Emanuela bátyja, Pietro.
Honnan tudta a jövőt I. János Pál?
Mindössze 33 napig tartott I. János Pál pápa uralkodása. 1978. augusztus 26-án választották meg, szeptember 28-án pedig már el is hunyt csupán 65 évesen. Tudni lehetett, hogy kardiológiai problémákkal küzd, és a hivatalos közlemény szerint is szívelégtelenség okozta a halálát, mégis sokakban máig felmerül a kétség, hogy ez valóban így történt-e. A pápákat hagyományosan nem boncolják fel, I. János Pál testét is gyorsan bebalzsamozták, ezzel ellehetetlenítve a halál okának pontos megállapítását – okot adva a későbbi gyanúsítgatásoknak. A legnépszerűbb elmélet szerint, ami soha nem nyert bizonyítást, a szentatyát megmérgezték, mert nyilvánosságra akarta hozni azoknak a bíborosoknak a nevét, akik érintettek voltak a vatikáni bank korrupciós botrányában. Emellett ő volt az első pápa, aki tudatosan használta neve előtt az I. számot. Ez azért érdekes, mivel azt nyilatkozta, azért teszi, mert nem lesz sokáig pápa, és úgy érzi, utódja is János Pál lesz. Vajon honnan tudhatta mindezt?
Mit keresett ott három holttest?
Egy apáca 1998. május 4-én II. János Pál pápa szobájától 200 méterre három holttestre bukkant… Az egyik elhunyt, a 43 éves Alois Estermann a Svájci Gárda pár órával korábban kinevezett parancsnoka volt, a másik a katona felesége, Galdys Meza Romero, és ott hevert még egy 23 éves tizedes, Cédric Tornay. A pápai állam három órával később már előállt a megoldással: Tornay gyilkolt, aztán magával is végzett, tette mögött pedig személyes konfliktus állt. Az egyik elmélet szerint féltékenység húzódott a háttérben, egy másik verzió szerint viszont Estermann az NDK beépített ügynöke volt, és a leplezés után csoportos öngyilkosságot követtek el. Van azonban egy spekuláció, ami szerint az Opus Dei szekta és a szabadkőművesek között hatalmi harc folyt a gárda vezetéséért, ez indokolta a leszámolást. A Vatikán azóta is hallgat. 2011-ben XVI. Benedek megtagadta a dokumentumok kiadását Tornay anyjának. 2019-ben Estermannék kérték az ügy újranyitását, hiába. Közben a boncolások kimutatták: Tornay sérülései nem támasztják alá az öngyilkosságot, ráadásul a búcsúlevele sem mutat egyezést a kézírásával.
Kiemelt kép és fotók: Getty Images
