Nem tévedett Luchino Visconti, az olasz mozi óriása. Claudia Cardinale szerinte olyan volt, mint egy simogatásra vágyó cica – de bármelyik pillanatban képes volt vadmacskává változni. Egy olasz apa és egy félig szicíliai, félig francia anya gyermekeként született Tuniszban. Három nyelv, három kultúra találkozott benne. „Szabad lélek vagyok, és az is voltam mindig – mondta egykor szerzőnknek Trencsénteplic fesztiválján, ahol Törőcsik Mari emléktáblája mellé került fel az övé a Dicsőség hídján. – Nem kötöm magamat egyetlen országhoz sem. Tuniszban még ma is áll a házunk a Habíb Burgiba sugárúton. Apám vasúti mérnök volt, a jobb megélhetés reményében költözött Tuniszba. Anyám igaz szerelemmel csüngött rajta. Az ő szemében a másik Clark Gable volt.”
Tizennégy évesen Monastirban vette őt először a kamera: egy sziklán integetett a halászoknak. Ennyiből állt a szerepe. Szövege nem is volt. Aztán bekerült még egy filmbe, amelyben egy arab nő szolgálója lett, de színészi pályáról akkor még csak nem is álmodozott. Végül egy szépségverseny győzteseként jutott el egy hétre Velencébe 1957-ben. Ott csaptak le rá az olasz filmesek. Gyorsan fejlődött: 1960-ban Visconti a Rocco és fivéreihez személyében már egy ragyogó filmcsillagot kapott.
Fogadást kötöttek rá
A világhírt is Visconti egyik alkotása, A párduc hozta el számára, amelyben Alain Delont kapta partnerül. A színész csak három évvel volt idősebb nála, de a forgatás idején már óriási világsztár volt. A történetbeli nagy báljelenetet Palermóban, a híres Gangi-palotában vették fel. A rekkenő hőség miatt mindig éjszaka kezdtek el dolgozni, és hajnali négyig-ötig tartott a forgatás. Súlyos jelmeze a színésznőt alaposan kifárasztotta. De kárpótolta őt Delon közelsége Tancredi szerepében.
„Elképesztően vonzó volt, ugyanakkor szeszélyes, kiszámíthatatlan. Egyszer vad, máskor szelíd. Büszke és ironikus. Tudatában volt, hogy erotikus kisugárzású férfi. Fogadást kötött Viscontival, hogy a forgatás végéig el fog csábítani. Hogy majd meglátja a maestro, az ágyában fogok kikötni. Visconti figyelmeztetett, a kamera előtt nem akar álcsókokat látni. Ezzel akart odavetni Delon karjaiba. Kíváncsi volt, mi fog történni. De nem járt túl az eszemen. Könnyedén ellenálltam Delonnak, kivédtem a közeledését. Visconti szemében óriásit nőttem.”
Brando házhoz ment
Cardinalénak két nagy kedvence volt: Marlon Brando és Brigitte Bardot. Egykor az ő filmjeikre járt moziba. Brandóval sok évvel később Hollywoodban találkozott. „Egy forgatáson ismerkedtünk meg – mesélte. – Megsúgták neki, hogy rajongok érte, és ő ezt ki is akarta használni. Kinyomozta, melyik szállodában lakom, és este már kopogtatott is. Azt hitte, könnyű préda leszek. Ha kedvesebb lett volna, talán másképpen alakul a viszonyunk. De így elküldtem.”
Fellini múzsája volt
A legendás rendező a 8 és 1/2 forgatásán valósággal körbeudvarolta. Olyannyira odavolt érte, hogy ő lett az első, aki meghagyta Claudia eredeti hangját. Addig ugyanis el kellett fogadnia, hogy olasz kolléganői szinkronizálják az arab akcentusa miatt.
Brigitte Bardot-t viszont vagány nőnek, remek kollégának tartotta. Bár a lesifotósok arra vártak, mikor esnek egymásnak, erre valójában sosem került sor. Mindig is remek viszonyban voltak. Az Olajkeresők párizsi bemutatója előtt a szőke francia sztár arra kérte őt, legyen szexi ruhában, mert ő frakkot ölt csokornyakkendővel. Egy párnak öltöztek…
Aki mindent vitt
És hogy ki volt az a színész, aki menthetetlenül elnyerte Claudia Cardinale szívét? Akinél egyetlen percig sem tétovázott, hogy igent mondjon? Még évtizedekkel később is leplezetlen örömmel mondta ki a nevét: Jean-Paul Belmondo.
„A Cartouche forgatása alatt teljesen belehabarodtam. Megjegyzem: ő is belém. Szép románc volt a miénk. Tetszett a vagánysága, az udvariassága, az, ahogy a nőkhöz közelített. A nagyképűség leghalványabb jelét sem fedeztem fel nála. Szív és erő, férfiasság és finom érzékiség, ezek voltak a legfőbb tulajdonságai, amelyekkel hatott rám. Már a forgatáson nagyon közel kerültünk egymáshoz. Tudtam, hogy jól forgatja a kardot, hogy micsoda bravúros mutatványokra képes, hogy kaszkadőröket hozott zavarba fizikai teljesítményével, mégis élőben ájultan csodáltam őt. Micsoda férfi… Történelmi kosztümben pedig egyszerűen szívdöglesztő volt.”
Párizs szerelmese lett
Halkan ment el. A családja körében Párizs melletti otthonában lépett ki a földi létből. Hogy miért ott hunyta le a szemét? A francia fővárosban soha nem érezte magát nagyító alatt. Rómában igen. Ott köztulajdonnak tekintették. Ő fogalmazott így. Párizsban megvolt a magánszférája. Nyughatatlan természetéhez is ez a város illett a leginkább.
Kiemelt kép és fotók: Getty Images
