Nemrég jelent meg a hazánkban is koncertező Will Smith memoárja. Nem véletlen, hogy az USA Today így jellemezte a könyvet: „Will Smith semmit nem titkol el… A Will szívmelengető olvasmány, amelyen keresztül megismerhetjük a színész, a producer és a zenész mögötti embert, aki kendőzetlenül vall bizonytalanságairól és traumáiról.”
És jutott neki mindkettőből bőven. A traumák és a bántalmazás a gyerekkorát is meghatározta.
„Anyám nem az a típus volt, akinek parancsolgatni lehet. Tanult, büszke és csökönyös nő volt, és bármennyit könyörögtünk is neki, hogy hallgasson, nem volt hajlandó rá.
Egyszer, amikor apus megpofozta, így vágott vissza neki: ’Ó, micsoda férfi vagy! Azt hiszed, attól leszel férfi, ha megütsz egy nőt.’ Apám ismét megütötte, amitől anyám a földre esett, de azonnal felállt, a szemébe nézett, és higgadtan azt mondta: ’Megüthetsz, ahányszor csak akarsz, de soha nem tudsz kárt tenni bennem.’ Ez nagyon megmaradt bennem. Hiába verik a testét, mégis ő kontrollálja azt, mi okoz kárt benne”
– olvasható hollywoodi fenegyerek memoárjában.
Nővére védelmezte
Will hamar eldöntötte, hogy ő is olyan erős akar lenni, mint az édesanyja. Példaként állt előtte nővére, Pam is, aki az évek során szintén felvette az anyjától látott megküzdési stratégiát. Will pedig úgy érezte, a családi házban mindenki tud harcolni, csak ő nem képes rá.
„A nővérem, Pam ugyanolyan erős volt, mint anyánk. Hat évvel idősebb nálam, és gyerekkoromban gyakorlatilag ő volt a testőröm. Bármikor bárkivel szemben kiállt mellettem. Számtalan helyzet volt, amikor elszedték a pénzemet, vagy megvertek, vagy sírva mentem haza. Ilyenkor Pam kézen fogott, kivitt az utcára, és közben azt ordította: ’Ki volt az? Mutasd meg, Will!’ Aztán minden teketóriázás nélkül szétrúgta a seggét annak a szerencsétlen kölyöknek, akire rámutattam. Szomorú nap volt, amikor elment egyetemre.”
„Megüthetsz, de akkor sem fogok sírni”
A testvérei közül nem csak Pam, Harry is szembeszállt az apjával, Will viszont ellenkezően reagált, és mindent megtett, hogy édesapja kedvére tegyen.
„Harry anyám viselkedését utánozta. Már egészen kicsiként is inkább felállt, és vállalta a verést. Egyszer azt kiabálta apám arcába: ’Megüthetsz, de akkor sem fogok sírni. Puff! Nem sírok, puff, nem sírok!’ Miután rájött, hogy őt nem tudja megtörni, apus békén hagyta Harryt. Eközben Harry bátorsága, a tény, hogy az öcsém képes volt szembeszállni a szörnnyel, csak tovább fokozta szégyenemet. Egy harcosokkal teli családban én voltam a gyenge, a gyáva.”
A gyermekkorát meghatározó félelmek és traumák nemcsak a személyiségét, de karrierjét is befolyásolták. Ma már úgy gondolja, színészként megérteni egy karakter félelmeit kulcsfontosságú a pszichéje megértéséhez. És a valóságban is ugyanez a helyzet.
„Történik velünk valami rossz, és elhatározzuk, hogy soha többé nem engedjük, hogy megtörténjen. De ahhoz, hogy meg tudjuk akadályozni, valamilyennek lennünk kell. Mi választjuk meg a viselkedést, amelyről azt hisszük, hogy biztonságot, stabilitást és szeretetet fog eredményezni. És azt ismételjük újra meg újra. A filmekben ezt hívjuk karakternek. A valóságban személyiségnek. Hogy milyen emberré válunk, az dönti el, hogyan reagálunk a félelmeinkre. Én úgy döntöttem, hogy vicces leszek.”
Will Smith budapesti koncertjén készült fotókat itt nézheti meg:
Kiemelt kép és fotók: Getty Images, Olajos Piroska/fotocentral.hu
