Több mint másfél év csúszással, de Sydney van den Bosch-éknek idén nyáron végre sikerült beköltözniük a felújított otthonukba. Boldogabbak nem is lehetnének.

„És a lényeg, hogy otthon érezzük magunkat! – mondja előjáróban Sydney van den Bosch. Azt pedig már csak nevetve teszi hozzá, hogy amíg eljutottak idáig, azért volt néhány kemény pillanatuk. – Melyikkel kezdjem? – neveti el magát. – Például, amikor a hidegburkoló megkérdezte tőlem: ’Kisasszony, mit tervez? Hogy majd egy vödörrel meri ki a kádból a vizet?’ Ugyanis előtte se a gépész, se az építész, senki nem vette észre, hogy a kádhoz nincs lefolyó. Tehát újra szét kellett verni a fürdőt. Amibe egyébként mindösszesen egy darab konnektort tettek be, azt is a tükör helyére. De ezeket lenyeltük, mentünk tovább. Igazi mélypont volt, amikor a második generálcsapat is otthagyott bennünket. Akkor azt éreztem, soha, de soha nem fogunk beköltözni. Annyi időpontunk, határidőnk volt, aztán csak tolódott és tolódott.”

„Felfoghatatlan a többletköltség”

Már teljesen elkészült? Olyan lett, mint amilyet szerettek volna? – kérdezzük tőle. „Áh dehogy! Szerintem ez a ház soha nem lesz kész! – folytatja nevetgélve Sydney van den Bosch. – Vannak dolgok, amikkel nem feltétlenül vagyunk elégedettek, és ezek közül nem minden orvosolható.

Például az öt légkondiból négy rossz helyen van, de ezzel nem tudunk mit kezdeni. El kell fogadnunk, hogy ez így van. Mint ahogy azt is, hogy dupla annyit költöttünk rá, mint azt gondoltuk még az elején. Felfoghatatlan a többletköltség.

Viszont, és ez a legfontosabb, ­összességében nagyon is szeretjük a házunkat, öröm hazajönni. ­Ráadásul a kislányunk itt kezdett el járni, ami így már egészen más értelmet ad az otthon fogalmának – mosolyodik el Sydney van den Bosch. – Plusz nekünk nagyon tetszik. Bár sokan meg szokták kérdezni tőlünk, hogy itt lakunk-e már, merthogy ’olyan üresnek’ tűnik… Igen, a dekoráció még hiányzik, noha nem szeretnék túlzsúfolni sem.

Van pár családi ereklye, amik biztosan kikerülnek majd. Apukám motorcsónak-versenyző volt, van egy propellere, amit szeretnék kitenni. Mint ahogy a nagymamám porcelánjait is. Lassan majd ide is eljutunk…