Kevés rajzfilm képes arra, hogy ötven év után is ugyanazzal a varázslattal üljünk le elé, mint gyerekként. A Lúdas Matyi ilyen alkotás: egy szép emlék, amelyben a humor, a furfang és a magyar animáció legszebb pillanatai találkoznak.

A történetet mindenki ismeri. A szegény libapásztor, Matyi a vásárba indul, hogy eladja libáit, ám a dölyfös földesúr, Döbrögi igazságtalanul megvereti. A megalázott fiú ekkor teszi meg híres fogadalmát:

Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!

A bosszú története azonban Dargay Attila kezében sokkal több lett egyszerű népmesénél: humoros, fordulatos és rendkívül látványos animációs kaland született belőle.

Matyis lúd

A film létrejötte a magyar animáció aranykorára esik, hiszen a hetvenes években a Pannónia Filmstúdió a világ élvonalába tartozott. A Lúdas Matyit olyan alkotóknak köszönhetjük, mint a rendező Dargay Attila, a forgatókönyvíró Nepp József és a zseniális Romhányi József. A munka azonban korántsem volt egyszerű. Dargay eredeti elképzelése sokkal bohókásabb volt annál, mint amit végül a vásznon láthattunk. Döbrögi például libákat hajkurászott volna, sőt még ágyúval is lövetett volna rájuk. Amikor azonban a rendező bemutatta a terveket a stúdió vezetésének, nem aratott osztatlan sikert.

A főnökség úgy vélte, túl sok szerepet kaptak a libák. Tréfásan megjegyezték, hogy ez nem Lúdas Matyi, hanem inkább „Matyis Lúd”. Azt javasolták, maradjon egyetlen liba, aminek karakterét részletesebben dolgozzák ki. Amikor azonban ez megtörtént, újabb kifogás érkezett: a liba túl fontos szereplő lett. Végül még a beszélő liba ötletét is elvetették. Azt is kifogásolták, hogy Matyi személyiségének fejlődése sem kap elég hangsúlyt. Az alkotók végül engedtek, ám összesen kilenc alkalommal dolgozták át a forgatókönyvet, mire 1975 őszére elkészült.

Egy évig rajzoltak

A filmet 1976. február 1-jétől kezdték rajzolni. A digitális technika előtti korszakban minden mozdulatot kézzel, így több tízezer kulcs- és fázisrajz készült, mire Matyi, Döbrögi, a vásári forgatag és a magyar táj életre kelt. A rajzolás csaknem egy évig tartott, ezt követte az elkészült képkockák lefényképezése, amely hét hónapot vett igénybe.

A film hangulata hamisítatlanul magyar lett: a vásári jelenetek hátterét Hollókő és az ottani skanzen ihlette, míg Döbrögi birtokának megalkotásához a nagyvázsonyi Kinizsi-vár szolgált inspirációként. Az alkotók emellett sok ötletet merítettek Mészöly Géza 19. századi tájképeiből is.

A Lúdas Matyi kulisszatitkai között érdemes megemlíteni Dargay Attila munkamódszerét. Felesége, Henrik Irén – aki operatőrként számos filmjén dolgozott együtt férjével – később felidézte a Fideliónak, hogy náluk a munka soha nem ért véget. A Dunára néző lakásuk rendszeresen alkotóműhellyé alakult, ahol Dargay, Nepp József, Jankovics Marcell és más rajzfilmes legendák órákon át ötleteltek. Dargayék ugyanis otthon, sőt nyaralás során is rajzfilmterveken és rajzfilmhősökön gondolkodtak, azokat rajzolták. Irénke visszaemlékezett egy olyan nyárra, amikor az egész család Zánkán nyaralt, pontosabban a Lúdas Matyi forgatókönyvén dolgoztak:

„Szabtuk-varrtuk a terveket napokon át, még a Kanadából hazalátogatott testvéremet is befogtuk, aki az ­Attila által diktált szöveget gépelte. Így zajlott nálunk egy nyaralás.”

Gyerekeken tesztelte

Dargay számára a legfontosabb közönséget a gyerekek jelentették. Rendszeresen mesélt nekik készülő történeteiről, és figyelte a reakcióikat.

Amikor azt látta, hogy nem figyelnek oda, mindig tudta, hogy ott valami nem stimmel

– idézte fel özvegye. Ez a módszer később a Vuk és a Szaffi készítése során is bevált.

A film sikeréhez a kiváló szinkronszínészek is hozzájárultak. Matyi hangját Kern András adta, Döbrögit Csákányi László szólaltatta meg, Agárdy Gábor volt az ispán, a narrátor pedig Mécs Károly. Gobbi Hilda Biri néni hangját adta, Zenthe Ferenc az öreg csikóst szólaltatta meg.

A zene ugyancsak fontos szerepet játszott a Lúdas Matyi sikerében. Liszt Ferenc II. Magyar rapszódiáját választották ki alapként, amelyet Daróci­ Bárdos Tamás dolgozott át cigányzenei hangvételben. A pergő ritmusú dallamok elválaszthatatlan részét képezik az élménynek, ötven év elteltével is nehéz úgy nézni a Lúdas Matyit, hogy ne mosolyodjunk el.

A szerethető figurák, a pazar humor, a kiváló zene és a remek rajzok ma is ugyanúgy működnek, mint egykor. Talán ez Dargay Attila és kollégái igazi titka: olyan filmeket készítettek, amelyek nem öregednek meg.

Világsiker lett

Dargay Attila művét 1977 karácsonyán a BBC is megvásárolta és műsorra tűzte, később pedig a szocialista országokon kívül Afrikában, több ázsiai államban és dél-amerikai régiókban is vetítették.