Wolf Kati sokáig úgy érezte, mivel nem lesz rá képes, meg sem próbálja überelni édesanyja szuperképességeit. Mostanra azon­ban bizonyossá vált: anya és lánya jobban hasonlítanak egymásra, mint azt korábban gondolták.

Wolf Katit jókedvű, sokat tréfálkozó família veszi körül. A család motorja Zsuzsa: az énekesnő nyilvánosságot kerülő édesanyja.

Hazajár feltöltődni

Kapcsolatukat nem az határozza meg, hogy a közösségi oldalakon hány hangzatos posztot tesznek ki arról, éppen mit tettek aznap ketten vagy a családdal közösen. Pedig lenne miről mesélniük, hiszen mindennap beszélnek, és nagyon sokszor találkoznak.

„Anyu autóval hat percre, gyalog éppen húsz percre lakik. Így még főzőcskézni is szoktunk együtt, bár bevallom, édesanyám ebben tényleg verhetetlen.

Azt például a mai napig nem értem, hogyan képes az anyukám arra, hogy ha reggel elköhintem magam, vagy megemlítem, hogy picit gyengének érzem magam, akkor alig három óra múlva már bekopogtasson az ajtómon egy kis lábas gőzölgő, frissen főzött levessel.

Mindennap felhívom Mamikát. Olyan nincs, hogy nem beszélünk. Óriási becsben tartom, hogy van nekünk, és hogy édesapámmal ketten még mindig olyan szépen élnek. Soha életemben nem hallottam sem én, sem más kiabálást kiszűrődni a házukból, ahová egyébként mind a mai napig hazajárok feltölteni az energiakészleteimet, amikor elfáradok. Hiszen mindegy hány éves vagyok, az anyukám közelében én még mindig tudok és merek is gyerek lenni” – meséli Kati, aki a Vuk című rajzfilm ikonikus betétdalát is énekelte.

Micsoda büszkeség!

Hálás azért, amiért két bátyjával együtt nagy szeretetben és összetartozásban nevelkedhettek. Felnőttként is éppolyan természetes, hogy ragaszkodnak egymáshoz. Ám úgy érezte, valamiben ideje lenne egy kicsit változtatni a családi szokásokon.

Ha valaki, anyukám tényleg igazi fekete öves mester a konyhában. Az a típusú klasszikus anyuka, aki egy hétköznap is megfőz három fogást, hiszen az én apukám így szereti. Még egyszer sem hallottam emiatt panaszkodni.

És persze, ha a nagy családunkról van szó, tesóstól, unokástól, akkor még többen vagyunk, így hatványozódik a teendő. Az viszont, hogy így nőttem fel, belém is táplált egy olyan igényt, hogy ezt azért én is szeretném tovább­vinni. Úgyhogy igyekszem, hogy egyre inkább nálunk vagy tesóméknál tartsuk ezeket a családi összejöveteleket anyuék lakása helyett, bár legtöbbször ilyenkor is sütikkel felpakolva érkezik Mamika, képtelen üres kézzel jönni. Aztán persze tudom, hogy kuncog a végén, mikor búcsúzkodunk, hogy végre nem neki kell mosogatnia…”

Meseszerű kapcsolat

Kati szülei a Zeneakadémián ismerkedtek meg egymással. Mindkettejüket ugyanabban az évben vették fel karvezetés szakra, így lettek osztálytársak. Igaz, Wolf Péterről az első napokban Zsuzsa még azt mesélte otthon, hogy van egy nagyszájú fiú, aki a saját szerzeményeit ­mutogatja a zongoránál. „Ehhez képest két hét múlva jegygyűrűt vettek” – nevet az énekesnő, aki nemrég új párjáról is mesélt.

És ­elmeséli szülei meseszerű kapcsolatát, amely az ő gyerekkorát is nagyban meghatározta.

Anyukám nagyon komoly háttértevékenységet folytatott apám zeneszerzői karrierjében, ő ellenben sosem vágyott nagy nyilvános sikerre. Szentendrén, ahol felnőttem, a városi kórust vezette, de ebben ki is merült a karriervágya.

Mai napig a legnagyobb rajongója és kritikusa is egy személyben. Ami pedig az én karrieremet ­illeti, nagyon büszke rám. Pedig a könnyűzenéért éppúgy nem annyira rajong, mint ahogy a szereplésért sem. Ehhez képest épp most készülök megríkatni. Életem első anyák napi koncertjét egy kicsit természetesen neki is szervezem. Azzal, hogy május 2-án a nőket ünnepeltem, anyukámnak és a nagymamáim­nak is szerettem volna hálát ­mondani, nagyon fontos példák voltak előttem, ahogy anyukám is.”

Sena Dagadu, Wolf Kati és Pásztor Anna együtt léptek fel