Stefánia-vagdalt, Stefánia-rizottó, Stefánia-fészek, Stefánia-felfújt és Stefánia-torta, ezek mind gyakran szerepelnek az étlapon. A Stefánia-palota és a Stefánia út pedig a budapesti Városligetben található. De ki volt az a hölgy, akiről ez a sok minden a nevét kapta?

Ő nem volt más, mint Sisi és Ferenc József egyetlen menye, a tragikus sorsú Rudolf trónörökös felesége. A főhercegnő rajongott Magyarországért és a magyar konyháért, és sok-sok újdonsággal gazdagította is, ezért nevezték el róla egyebek mellett azokat az ételeket, amelyek egész vagy apróra vágott főtt tojást tartalmaznak. Mivel igen népszerű volt az Osztrák–Magyar Monarchiában, számos közterület még ma is őrzi a nevét.

Egy meg nem értett férj

Bármennyire is szerették őt a magyarok, akkoriban csak kevesen tudták, hogy a sorsa nem éppen irigylésre méltó. Például nem ő döntötte el, hogy hozzámegy a Monarchia trónörököséhez, aki már a házassága előtt elszigetelődött az udvarban. A kimagasló intelligenciájú Rudolf utálta a hadsereget, és mivel megtiltották neki, hogy egyetemre menjen, autodidakta módon képezte magát. Liberális nézeteket vallott, emiatt állandó megfigyelés alatt tartották, és mindezek miatt Ferenc József nem engedte közel a politikához. Hogy sikerélménye legyen, álnéven a Monarchia és az apja politikáját kritizáló cikkeket írt, valamint egyfolytában nőzött. Azzal persze tisztában volt, hogy meg kell nősülnie. 1881. május 10-én feleségül vette a magyar nyelvet is jól beszélő Stefánia királyi hercegnőt, II. Lipót belga király és Habsburg–Lotharingiai Mária Henrietta királyné lányát.

A rossz anyósok

Két ellentétes temperamentum lépett frigyre: Rezső herceg, ahogyan a magyarok hívták, művelt, liberális szabadgondolkodó, mindenfajta konvenciótól mentes, túlérzékeny férfi volt. Stefánia pedig egy komoly, formákhoz szigorúan ragaszkodó, kevésbé intelligens, színtelenebb személyiség. Sisi emiatt sohasem kedvelte a menyét, lenézően bánt vele. A háta mögött sértő szavakkal illette, például Trampeltiernek hívta, ami tevét és tramplit is jelent. Erzsébet így írt egy levelében Stefániáról még az esküvő előtt: „A trónörökös nem látszott nagyon boldognak, a menyasszonya igen előnytelen benyomást tett… Sárga haja csak a feje tetején kezdődött. Olyan volt, mint egy albínó kicsi, rossz­ pillantású, vörös szemekkel.” Sisi gyorsan elfelejtette tehát, hogy mennyire meg tudja keseríteni egy ifjú asszony életét egy anyós, ahogyan azt vele is tette egykor Ferenc József anyja, Zsófia főhercegnő.

Mindezek ellenére a pár boldogan élt Prágában, Rudolf életébe az állandóság és a nyugalom költözött, és végre volt valaki, aki csak őrá figyelt. 1883-ban megszületett egyetlen gyermekük, Erzsébet Mária főhercegnő, akit csak Erzsinek hívtak. Az idillt azonban felváltotta az ellenségeskedés, mert Stefánia nem tudott azonosulni férje haladó nézeteivel. A trónörökösné szellemi téren is alulmaradt, ebből adódó kisebbrendűségi komplexusát úgy próbálta elrejteni, hogy támadóvá, agresszívvá vált. Ha csak tehette, kritizálta és ellenkezett Rudolffal, aki végül teljesen elhidegült tőle. Közben a nagyon várt fiúutód születése elmaradt, mivel a férfi számos szeretőjétől nemi betegséget vitt haza, feleségét is megfertőzte, aki emiatt meddővé vált. A trónörökös végül lehetetlen udvari és magánélete elől az egyik szeretőjével az öngyilkosságba menekült 1889 januárjában.

A második lett az igazi

Az öngyilkossága után Ferenc József megtiltotta, hogy jelenlétében bármikor is kiejtsék a fia nevét, a 25 évesen megözvegyülő Stefániára pedig, akit a tragédia egyik felelősének tartottak az udvarban, semmilyen élet nem várt. Hasonlóan a gyászoló Sisihez, ő is utazgatással próbálta elnyomni gyászát, egészen 1900-ig viselte a feketét. Később beleszeretett Lónyay Elemér grófba, férjhez is ment hozzá, és boldog házasságban élt Oroszváron, illetve Bodrogolasziban egészen 1945-ben bekövetkező haláláig. A később hercegi rangra emelt házaspárt Pannonhalmán temették el, ott, ahol a világháborút átvészelték.

Rudolf és Stefánia egyetlen leányát Bécsben nevelték, a királyi nagyszülők dédelgetett unokájaként elkényeztetett és szeszélyes nővé vált, főleg, mivel Sisi ráhagyta személyes magánvagyonát. Erzsi is az anyját tartotta felelősnek az apja öngyilkosságáért, emiatt kapcsolatuk megromlott. Kétszer ment férjhez, előbb Otto von Windisch-Grätz herceghez, akinek négy gyermeket szült, később pedig Leopold Petznek szociáldemokrata aktivista felesége lett, és csak Bécs vörös hercegnőjeként emlegették. 1963-ban hunyt el, kérésének megfelelően névtelen sírba temették.