Judy: Varrt egy ruhagyárban
Az énekesnő felmenői között nőiruha-készítőt és angol szabót is találunk. Judy divattervező akart lenni, de előbb Szolnokon elvégzett egy hároméves varrónői szakiskolát, hogy az alapoktól ki tanulja a szakmát. Gyakorlatra az egykori Május 1. Ruhagyárba került, ahol futószalagon varrták a konfekcióra szánt blúzokat, szoknyákat és blézereket. Judy később benevezett egy zenei tehetségkutató versenyre, ahol második helyezést ért el. Mivel fiatalon beindult az énekesnői karrierje, a varrás csak hobbi maradt számára. A 155 centis popsztár gyakran alakítja át a ruháit a saját alakjára, ugyanis ilyen pici méretű felnőtt ruhát nem nagyon kapni az üzletekben.

Badár Sándor: Bakterként dolgozott
A Jobb később, mint soha! utazós realityben is szereplő humorista 12 évig dolgozott a vasútnál. A középiskola után ugyanis nem vették fel a főiskolára, ezért kényszerből vasutas lett. A szentesi állomásra került, ahol bakterként dolgozott. A feladata nagyon sokrétű volt: a sorompó kezelésétől a vagonok összeakasztásán át az állomások irányításáig mindent neki kellett csinálnia. Sanyi számára több okból is csábító volt a vasútnál kezdeni a felnőtt életét. Váltott műszakban folyt a munka: egyszer egész nap, máskor éjjel dolgoztak. A beosztás kedvező volt számára, mert így a színészi pályájára is maradt ideje, párhuzamosan tudta csinálni a két dolgot. Ezenkívül pedig ingyenes volt számára az utazás. Nemcsak belföldre, de külföldre is eljutott, huszonévesen bejárta csaknem egész Európát. Badár Sándor végül a megsokasodott színészi munkája miatt jött el a MÁV-tól 1994-ben.
Galla Miklós: Kézbesítőként cipelte az iratokat
A humorista eredetileg könyvkötőipari tanuló volt, ám hat hónap után kikopott az iskolából, mert alkalmatlannak bizonyult, nem bírt ugyanis egy helyben megülni a nyomdában. Felüdülést jelentett Galla Miklós számára, amikor felvették az egyik fővárosi gyárba kézbesítőnek. A feladata az volt, hogy a gyáron belüli iratokat elvigye az egyik irodából a másikba, és az iratátadó könyvet aláírassa a vezetőséggel. A ma már nem létező Beloiannisz Híradástechnikai Gyár a fénykorában több ezer embert foglalkoztatott, tehát Miklósnak volt munkája bőven, napi nyolc órát dolgozott.

Kiemelt kép: Rákosi Péter/fotocentral.hu




