Havi huszonöt előadás, filmszerepek, gazdagság, népszerűség, elismerések, bulik, barátok, szerető testvér… 2016-ig Kulka János élete irigylésre méltóan alakult, majd néhány másodperc alatt hullott darabokra. A Kossuth-díjas színész sztrókot kapott, és sokáig élet-halál között lebegett.
Öregnek érzi magát
Kitartásának és nővérének, Janinának köszönhetően, aki a rehabilitáció időszaka alatt csatasorba állította az ország legjobb szakembereit, az állapota napról napra javult, de nem lett a régi. Újra kellett tanulnia járni és beszélni is.
Tíz évvel a történtek után ugyan még biceg és afáziában szenved, nehezen fejezi ki magát, de az út, amit megtett, elképesztő. Igaz, ő ezt nem így látja.
„Szégyellem magam. Bezárkózom. Nem tudom. Sztrókos vagyok. Egyszerűen szégyellem magam”
– vallotta be Kadarkai Endrének, a Hallgatlak című podcastban.
Kulka János nem titkolja, hiányolja korábbi, aktív életét és bár a színpadra is visszatért – jelenleg a Halál Velencében című darabban láthatja a közönség –, de csak minimális előadásszámmal és könnyített szereppel. Hatvannyolc évesen a napjainak nagy része üresjárat. „Nem hívnak. Öreg lettem nagyon. Unatkozom nagyon. Nincs dolgom.”
Húsz másodperc lett a végzete
Kulka nehezen találta a szavakat arra, mit érez valójában és mivel tölti az idejét. „Képzeld el, egy hónapja nem cigarettázom és nem iszom. Döbbenetes. Függés volt, de szörnyű. Napi egy dobozzal szívtam és sört, bort, főleg rozét, egy üveggel megittam” – ismerte el.
Hozzátette, nagyon utálta. „Szóval felkelek, enni adok Bercinek, ő a kutyám, tizennégy éves, annyira szeretem. Én is reggelizem, kávét iszom. Lefekszem a kanapéra. Elolvasom a híreket, főzök. Délután alszom, nézek mindent a tévében. Minden héten tornázom az Uzsoki utcában, pszichológushoz járok, elmegyek masszőrhöz hétfőnként. Eltelik a napom. És játszom is.
Más vagyok, nagyon, nagyon, nagyon más lettem. Nem tudom megfogalmazni. Más vagyok.”
A vallomás után drámai perceknek lehetett tanúja a podcast közönsége. Kulka ugyanis olyasmit árult el a napról, amikor sztrókot kapott, amit nyilvánosság előtt még sosem. Addigra már ország-világ előtt nyíltan vállalta homoszexualitását, s most elmondta, akkor is a partnerével volt, amikor a szélütés érte.
„Csókolóztunk, levettem az inget, hátrafordultam, és kész… Húsz másodperc szar volt nagyon. Majdnem meghaltam. Aztán felemelkedtem az égbe, lebegtem.
Láttam, ahogy Berci kutyám játszott, nyílt a kapu, jövök anyám, jövök, mondtam, aztán elájultam vagy meghaltam, nem tudom, csak nagy nyugalom volt.
Mentő, szirénázás. Fáztam. Vicceltem a mentőben. Másfél óráig operáltak, mikor felébredtem, az szörnyű volt. Kiabáltam.” A kérdésre pedig, hogy fél-e a halától, így válaszolt. „Dehogy. Várom. Nem félek.”
Kiemelt kép: TV2
