A Kislány a zongoránál Szenes Iván és Lovas Róbert dalszerzők közös szerzeménye a mai napig népszerű, de a kora az, ami valójában igazi klasszikussá avatta. De vajon ki ült annál a bizonyos zongoránál, amiről a hat éve 81 éves korában elhunyt Koós János legnépszerűbb száma íródott? Ahogy erről mi is írtunk, a legismertebb történet szerint a dalt a szövegíró Szenes Iván lánya, Szenes Andrea ihlette. A Szántográf honlapján azonban egy másik történetre is rábukkantunk. Egy Lovas Róberttel készült interjú szerint a népszerű sláger megírása egy felkéréssel kezdődött. A dalszerző – aki olyan híres énekeseknek írt számokat, mint Zalatnay Sarolta, Aradszky László, Sztevanovity Zorán, Koncz Zsuzsa és természetesen Koós János – Szenes Ivánnal egy sanzon megírására kapott megbízást, amit Darvas Iván számára kellett megkomponálniuk egy szilveszteri televíziós adásba.
Hallgassa meg ön is Koós János legendás klasszikusát!
Darvas kevésnek érezte magát hozzá
A szerzőpáros ihlet híján csak zongorázott, sztoriztak a családjukról, a csajozásról, és arról, hogy a szüleik korában előre leszervezett randevúkkal kezdődött az ismerkedés. Lovas édesanyja, amikor a szüleik által kiválasztott fiú átjött teázni, állítólag fehér ruhában várta a jelöltet, és egy Liszt-darabot zongorázott neki. Szenes Iván ezzel a mondattal nyugtázta a kollégájától hallott történetet:
„Hát igen. A kislány a zongoránál ül a fehér ruhájában.” Majd hozzátette: „Kislány a zongoránál, fehérebb az orgonánál.”
Lovas Róbert pedig, mivel édesanyja szerette Liszt Ferenc műveit, elkezdte játszani a zeneszerző zongorasorozatának, a Magyar rapszódiáknak az egyik darabját.
Ezek után hamar megszületett a dal, amit Darvas Ivánnak mutattak meg először. A színész azonban felajánlotta Koós Jánosnak, mert a saját énekhangját kevésnek találta hozzá. A Kislány a zongoránál a Táncdalfesztiválon – Körmendi Vilmos hangszerelésében – le is aratta a babérokat.
Micsoda hét év!
A hatvanas évek közepéig beatzenét nem játszottak a rádiók, az együttesek, az énekesek nem jelentek meg a televízió képernyőjén, az újságokban sem cikkeztek róluk. Egyedül a budapesti és a nagyobb vidéki városokban léphettek fel, főként egyetemi bulikon. Az újhullámos zenét az első Táncdalfesztiválnak köszönhetően ismerte meg a nagyközönség. A fesztivál ötlete a Magyar Televízió rendezőjének, Bánki Lászlónak a fejéből pattant ki egy Gitárpárbajt követően, 1965-ben – az elsőt egy évvel később hatalmas propagandával rendezték meg. A fesztivált igazi nagy kulturális eseményként harangozták be, így az egész ország a képernyő előtt ülve várta a műsort, ami hatalmas siker lett. A Táncdalfesztiválok hét éve alatt olyan zenekarok és énekesek hagytak maradandó nyomot maguk után, mint az lllés együttes Szörényi Levente és Bródy János legendás párosával, az Omega, a Metro, a Bergendy, Aradszky László, Máté Péter, Szécsi Pál, Kovács Kati, Harangozó Teri, Koós János, Mary Zsuzsi, Vámosi János, Koncz Zsuzsa, Cserháti Zsuzsa, Zalatnay Cini és Zorán.
Kiemelt képek: Fortepan/Főfotó, Szalay Zoltán
