Azóta nem fecsérli az idejét olyan emberekre, akik nem becsülik meg őt. Érdekes módon ebben a szemléletváltásban óvodáskorú gyerekei is szerepet játszottak. Megszállott: ez a címe Kollányi Zsuzsi új szerzeményének, ami első hallásra egy könnyed popdalnak is tűnhet, ám valójában egy fájdalmas, korábbi szakítás ihlette nyolc másik számmal együtt.
Terapeuta segített rajta
Egy művész életében a szerelmi csalódás kiváló muníciót biztosít az alkotáshoz. „Nálam is ez volt a helyzet. Düh, csalódottság és a megismerkedéskor megélt pozitív érzések vegyese munkálkodott bennem, miközben a szöveget írtam. Ez a kettősség a klipben is visszaköszön, hisz a szerelemnek nem csak az a cuki, habos-babos rózsaszín arca van, amelyekről a mesekönyvekben olvasunk” – kezd bele nevetve Kollányi Zsuzsi.
Nem pusztán a levegőbe beszél, mert jó párszor megégette magát ezen a téren. „Aki egy alkoholista szülő mellett nő fel, megtanul tojáshéjakon lépkedni, és a saját igényeit háttérbe szorítani. Sajnos ezt a mintát sok esetben felnőttként sem könnyű felülírni. Nekem legalábbis nem volt az. Durva pofonokat kaptam a szerelemtől.
Időről időre ugyanabba a csapdába sétáltam bele, olyan férfiakat választottam, akik nem kezeltek egyenrangú félként, és el is várták, hogy magam elé helyezzem őket.
Aztán néhány éve, egy szakítás után padlóra kerültem, és elmentem egy áldozatsegítő központba, ahol egy fantasztikus terapeutával kezdtem el dolgozni” – mesél őszintén a fordulópontról.

Mintha hideg vízbe mártózott volna
A szakember útmutatásával megszabadult a megfelelési kényszertől, rájött, akkor sem dől össze a világ, ha nem fogja mindenki szeretni. „Ez egy lassabb folyamat, nem ment egy csettintésre. Eleinte olyan volt, mintha hideg vízbe mártóztam voltam meg, és apránként elkezdtem úszni. Egyszer csak azon kaptam magam, egyre gyakrabban mondok nemet, vagy állok ki magamért, és mégis forog a föld, sőt jobban is tisztelnek. Ez utóbbit leginkább a párkeresésnél tapasztalom.
Már nem hunyok szemet egy-egy vészjósló jel felett sem.
Legutóbb például mindössze néhány napos ismerkedés után vont kérdőre egy úriember, amiért nem válaszoltam azonnal az üzenetére, pedig látta, hogy elolvastam. Nem sokkal ezután felhívtam, és elmondtam neki, ne folytassuk a beszélgetést, mert nincs értelme. Korábban egy ilyen számonkérés után magyarázkodtam volna. De már nem a férfiak visszaigazolásától teszem függővé az önértékelésem” – mondja bölcsen Zsuzsi.
A nő szerepe
A jelentős átalakulást négy- és hatéves fiai is segítették. „Nem szeretném, ha azt látnák, hogy egy nő szerepe a párkapcsolatban az ágytól a konyháig terjed. Ők is tapasztalták rajtam a változást, azokat a feladatokat, amelyeket az óvodában elvégeznek egyedül, már nem csinálom meg helyettük otthon. Ez persze kezdetben nem aratott osztatlan sikert a körükben, de mostanra egészen megszokták. Egyébként az itthoni mottónk a szeretet, a tisztelet és a béke hármasára épül, ettől függetlenül nem tagadom, nagy kaland ezzel a három sráccal az élet – mondja nevetve a büszke édesanya.

Már csak azért is, mert a nem mindennapi triumvirátus tagjai szinte semmiben sem hasonlítanak. – Ezért mindannyiukhoz más út vezet. Bence az ikrek közül a kisebb, nagyszerű zenei érzékkel rendelkezik, és felettébb érdekli minden hangszer. Ugyanakkor egy pillanat alatt képes összerakni vagy apró darabjaira szedni bármit, csodás mechanikai érzéke van. Bálint fantasztikus a sportokban, és mindenben nyerni akar. Bogdán pedig az óvó néni szerint már most úgy rajzol, mint az elsősök, pedig két évvel fiatalabb náluk. Iszonyúan izgalmas azt látni, hogy ennyire különböző irányba fejlődnek.”
Tabutémákat döntöget
Kollányi Zsuzsi az énekesi pályafutása mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektet a tartalomkészítésre is. Ő a hetente jelentkező NŐj FEL! című podcast házigazdája. „Kizárólag női témákat boncolgatunk, de mindig van egy férfi vendégünk is. Olyan kérdésekről elmélkedünk, amikről annyira nem illik szólni a mi társadalmunkban. Ilyen például a meddőség vagy a depresszió. Semmilyen probléma nem oldódik meg attól, hogy a szőnyeg alá söpörjük, és úgy csinálunk, mintha nem is létezne” – mondja.
Kiemelt kép és fotók: Horváth Zoltán, Archív