Mint tudjuk, az anya-gyerek kapcsolat életünk legmeghatározóbb kapcsolata. Kiara Lord sincs ezzel másképp, a nagykorúságáig viszont ez igencsak döcögősen működött náluk. Az ő szavaival élve, „elvadult a viszonyuk” az édesanyjával, ami csak 18-19 éves korára kezdett megszelídülni. Addig viszont sokszor a poklok poklát élte meg odahaza.
„Féltem tőle”
Ma is nehezen beszél erről. Bántja, ahogy az édesanyja gyerekkorában viselkedett vele.
„Fáj ezt most kimondanom, de gyerekként nem szerettem az anyukámat.
Folyton éreztem valamiféle feszültséget a részéről, amikor körülötte voltam. Féltem tőle, fizikálisan és mentálisan egyaránt bántott, számomra minden ok nélkül agresszív volt velem” – vallotta be két éve a róla szóló, Lakatos Levente által írt, Kiara Lord erkölcstelen randevúi című könyvben.
Azt meséli, odahaza mindig mindenért ő volt a hibás az édesanyja szemében. Még azért is, ha letört a műkörme. „Nem csak egy-két nevelő célzatú nyaklevest kaptam tőle. Erőszakosnak titulálnám a viselkedését, szerintem rajtam vezette le a magányossága miatti feszültséget” – magyarázta Kiara.
Szerinte az édesanyjának egyébként nem volt könnyű, hiszen a hatalmas, nyüzsgő Moszkvából 21 éves édesanyaként egyszer csak egy Pest megyei erdő mellett, a civilizációtól elszeparáltan találta magát. Ráadásul a férje, Kiara édesapja nagyon kevés időt töltött velük. Így a rátörő depresszió, valamint a gyermekneveléssel járó teher Kiara szerint túl sok volt az anyukájának.
„A segítség elmaradt”
A fizikális erőszaknál azonban – a szőkeség szerint – maradandóbb sebeket ejtett rajta anyukája követelőző, tökéletességet hajszoló viselkedése. „Válogatott feladatokkal traktált, teszem azt, random matekpéldákat adott, és addig nem csinálhattam mást, nem engedett el például biciklizni, ameddig ki nem számoltam a megoldást. Sz*r voltam matekból, ő viszont, reál beállítottságúként nagyon jó, ezt várta volna el tőlem is. Csak ültem az aktuális példa felett, és vártam, mikor esteledik ránk, mert úgysem jutok önerőből közelebb a jó eredményhez.
Sokszor átázott az előttem fekvő papír a könnyeimtől. Gyűlöltem ezért anyát, és nem értettem, miért kínoz.
Mai fejjel azonban úgy sejti, az édesanyja azt akarta elérni, hogy fejlődjön, csak épp nem a legjobb eszközökhöz nyúlt ennek érdekében. – Amikor látta, hogy megrekedtem, szenvedek, odajöhetett volna, hogy akkor oldjuk meg együtt. A segítség elmaradt, ezért inkább úgy érzem, ezzel azt kívánta elérni, hogy egy helyben maradjak, és még véletlenül se okozzak neki mással fejfájást. Folyamatosan hülyének, butának éreztem magamat, sosem tudtam megfelelni az anyukám elvárásainak, erősen sérült az önbecsülésem.”
„Barátnők vagyunk”
Sírás helyett Kiara Lord később igyekezett megvédeni magát az édesanyjától, ám az sem vezetett sok jóra. „Lázadó kamaszkoromra megpróbáltam kiállni magamért, visszaszóltam, amire válaszul pofont kaptam. Ezzel elérte azt, hogy teljesen elhidegültem tőle, a lehető legkevesebb időt akartam otthon tölteni, ezért az általa megszabott időn túl értem haza, ami további konfliktusokat szült köztünk – mesélte.
Ez azt eredményezte, hogy még erőteljesebb szigort kezdtek alkalmazni nála, ekkor már az édesapja is. – Alig akartak elengedni, ami csak tovább szította bennem a dacot, minden motivációmat elvesztettem.
A gimnáziumban leromlottak a jegyeim, rossz tanulóvá váltam, ami egy végtelennek tűnő, lefelé sodró spirálba helyezett bennünket a szüleimmel.”
Egy idő után azonban 180 fokos fordulatot vett az életük. „Az elvadult viszonyunk a nagykorúvá válásommal, 18-19 éves koromra szelídült meg, akkor úgy egymásra találtunk anyukámmal, hogy tulajdonképpen legjobb barátnőkké váltunk. És azt hiszem, hogy tényleg ez a legjobb kifejezés: anya-lánya viszony helyett barátnők vagyunk.” Olyannyira, hogy az egykor szigorú édesanya támogatta Kiarát a felnőttfilmes munkája kapcsán, és még az első szereplőválogatására is elkísérte.
Elfogadták a döntését
Kiara édesapja – aki a válást követően visszaköltözött Moszkvába – először értetlenül állt lánya munkaválasztása előtt, de végül ő is elfogadta a hivatását. „Gyanítom, egyetlen szülő sem így képzeli a gyereke karrierjét, de legalább én nem drogozom el a pénzem, hanem egzisztenciát és saját brandet építek. De tisztában vagyok vele, hogy ez egy aberrált dolog, egy nem normális munka, amit szerintem az agyuk egyik részében, egy külön fiókban tettek el a szeretteim” – jelentette ki pár hete lapunknak.
Kiemelt kép: Archív, TV2, Vaszil Ádám
