A csinos versenylovas, Jakus Zsófi két éve zárta le utolsó párkapcsolatát, és mint meséli, eszében sem volt újra randizni. Aztán jött a baleset. „A szakítás után a munkába temetkeztem. Elengedtem a gondolatot, hogy mindenáron szükségem van egy társra. Inkább minden erőmmel az országos lovasbajnokságra készültem. Balszerencsémre, a felkészülés utolsó hetében elkaptam egy vírust, ami nagyon legyengített. Én azonban elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad, mindenképpen elmegyek a versenyre. A futam napján, hajnalban már nagyon rosszul voltam. Ötkor indultam otthonról, de szinte már azt sem tudtam, melyik bolygón vagyok. Amikor odaértem, elkezdtem lepakolni, és ahogy kiléptem a kamionból, hirtelen magam alá fordult a lábam. Még nagy nehezen lecipekedtem, de aztán megálltam a mentősöknél. Kértem egy injekciót, azzal, hogy rövidesen lóra kell ülnöm. Pedig addigra már akkorára dagadt a lábam, hogy egyedül nem is tudtam levenni a cipőt. A mentős mondta, hogy szerinte nagyobb a baj. De én ragaszkodtam hozzá, hogy versenyezni akarok, csak adjanak egy érzéstelenítőt. Nagy nehezen lehúzták a cipőm, de már képtelen voltam lábra állni. Akkor megvizsgált az állatorvos – csak ő volt kéznél –, megröntgenezte a lábam, és kiderült, hogy el van törve, nem is kicsit. Még aznap műteni kellett. Mire beértem a kórházba, már tudatosítottam magamban, hogy operáció és hosszú gyógyulási folyamat vár rám. Így is lett. Hosszú hetekig feküdtem, volt időm gondolkozni. Ez az időszak döbbentett rá, hogy nem foroghat az egész életem a munka körül. Itt az ideje társra találni, élni az életem. Így aztán, amikor már járni tudtam, próba, szerencse alapon letöltöttem a legnagyobb ismerkedős applikációt, de az finoman szólva nem hozott sikert. Éppen egy borzalmasan sikerült randiról jöttem el, amikor felhívtak a Házasodna a gazda készítői. Azt éreztem, hogy ez sorsszerű, élnem kell ezzel a lehetőséggel, és persze volt bennem egy nagy adag kíváncsiság és kalandvágy is. Igazam lett, a forgatásokon valóban nem unatkoztam ”– mondja nevetve.
Kiemelt kép: RTL
