Kardos Eszter igyekezett úgy megoldani a nyarat, hogy az utazások között a gyerekek végig otthon tudjanak lenni, se táborba, se óvodai ügyeletbe ne kelljen menniük, ha ők nem szeretnének. Persze egy hat és fél, illetve egy három és fél évest nem egyszerű majd’ három hónapon át lefoglalni. „Hát igen, igazi kihívást jelent. A férjemmel, Rúbennel minden napot át kell gondolni, meg kell szervezni, ki maradjon velük. És a család segítsége is elkél… – kezdi az édesanya. – Nyáron viszonylag kevés szinkronunkám szokott lenni, csakhogy most két sorozat is bejött, ami miatt jóval többet dolgozom. Ezeket próbálom úgy összehangolni, hogy legalább egy plusz szabadnapom maradjon hét közben. Ez a gyerekek miatt nagyon fontos. Szeretnék minél több időt velük tölteni, minél több programot szervezni nekik, pláne, ha a tábori élmény kimarad az életükből. Zita esetében ez nem volt kérdés, ő még kicsi hozzá. Eriket viszont próbáltam rábírni egy egyhetes úszótáborra, szerintem tetszett volna neki, de nem akarta, így nem erőltettem. Majd jövőre. Így maradtunk mi – a tágabb családdal kiegészülve –, hogy egy felejthetetlen nyarat biztosítsunk nekik” – jegyzi meg mosolyogva Eszter.
Alkalmazkodók és jó fejek
Rodoszra négyesben utaztak, és mindössze három hátizsákot vittek magukkal. „Mostanság sokat kérdezik, hogy tervezünk-e harmadik gyereket. És nem tagadom, ha egy baba közelébe kerülök, engem is elfog a nosztalgia – neveti el magát. – Viszont annyira élvezem, hogy már nagyobbak a gyerekek! Lehet velük jönni-menni, meg lehet beszélni velük, hogy mit csináljunk, és amikor utazunk, nem kell elvinnem a fél lakást. Kis túlzással Görögországba is két fürdőruhával és két fürdőnadrággal mentünk. Illetve már amiatt sem kell aggódnom, hogy a repülőutat hogyan viselik majd. Sőt! Alig várták, szerintem az egész nyaralásból az tetszett nekik a legjobban. Nézték a felhőket, egy hangjuk sem volt. Mondjuk, voltak, akiket még így is zavartak. Két huszonéves lány ült előttünk, és rettentően bosszantotta őket, ahogy Zita párszor kinyitotta, majd becsukta a tálcát. Mondták, ’most aztán már elég legyen!’ Nem tudom, akkor mit csináltak volna, ha egy csecsemő végigsírja mellettük az utat. Zita és Erik tényleg nagyon alkalmazkodó, jó fej gyerekek, nem az elfogultság beszél belőlem.”
Végre unokázhatnak
„A nyaralás alatt is szuperül érezték magukat: fürödtek, homokvárat építettek, minden programnak örültek – folytatja. – És közben mi is kikapcsolódtunk Rúbennel. Igaz, az edzőtermet elkerültük, de egy hetet azért csak kibírtunk sport nélkül. Bezzeg Horvátországban, ahova anyukám és Rúben szülei is elkísértek minket, majdnem mindennap mentünk futni, én még jógáztam is. De ez mindenkinek jó volt így, mi kicsit kettesben lehettünk a férjemmel, a nagyszülők pedig unokázhattak. Anyukám év közben kevesebbet tud velünk lenni, hisz óvónőként dolgozik, de a nyári szünetben többet jön hozzánk, ami nekünk óriási segítség. Szuper, hogy többször is elmehettünk nyaralni, de a nyár jó része azért itthon zajlik” – mondja mosolyogva.
Szuper formában
„Igyekszem odafigyelni arra, hogy heti több alkalommal is sportoljak, és hogy egészségesen táplálkozzak – meséli Eszter. – Nem mondom, hogy mindig elégedett vagyok magammal, amikor a tükörbe nézek, de elfogadom, hogy nem egy fitneszmodell vagyok, hanem egy kétgyermekes anyuka.”
Kiemelt képek és fotók: Archív
