Igyekszik új feladatok, kihívások elé állítani magát: nemrég például drasztikus fogyókúrába kezdett, aminek eredménye önmagáért beszél.
A népszerű szubrett 67 évig tartó töretlen pályafutás után búcsúzott a színjátszástól. „Eleinte nagyon szokatlan volt, hogy míg korábban egy hónapban több mint harmincszor álltam színpadra, addig most legfeljebb a nézőtérről követem az eseményeket. Premierekre járok, összefutok a barátaimmal, és mindennap találkozom a lányommal. Egyébként mindenki azt hiszi, hogy egész nap unatkozom, és nem tudok magammal mit kezdeni, holott ez egyáltalán nem igaz. Fogalmam sincs, mivel ütöm el ennyire az időt, de hogy egy percig nem unatkozom, az is biztos – mondta nevetve Lehoczky Zsuzsa. – A karácsonyra is időben előkészültem: az ünnepi étkészletet és a gyönyörű szerviztányérokat elmosogattam, valamint a szegedi halászléhez is időben beszereztem a hozzávalókat. A szentesét ötösben, a lányomékkal és egy baráti házaspárral szoktam tölteni, és mint minden évben, úgy idén is a jól megszokott forgatókönyv szerint zajlottak az események. Este hat órakor meggyújtottuk a gyertyákat, miközben magnóról ment a Csendes éj. Énekeltünk, pezsgővel koccintottunk, átadtuk egymásnak a picike kis ajándékainkat, utána pedig jöhetett a terülj-terülj asztalkám és a nagy beszélgetések az ünnepi asztal körül.”
„Meg vagyok elégedve magammal”
Míg szeretteit nem győzi ellátni finomabbnál finomabb fogásokkal, addig ő maga még az ünnepekkor is odafigyel az étkezésre. „Teljesen elhagytam a szénhidrátot, ugyanis egyáltalán nem tetszettem magamnak 85 kilósan. Két hónap alatt húsz kilót fogytam, és mindenki el van tőlem ájulva, hogy milyen csinos vagyok – mondta büszkén. – Olyan jó, hogy vékonyabb lettem, ráadásul ezáltal magasabbnak is tűnök, és még az arcom is szebb lett. Most nem egy ’pufifánk’ néz rám vissza a tükörből, hanem egy egészen csinos hölgy. Meg vagyok elégedve magammal! – ismerte be a 87 éves művésznő, aki azt is elárulta, hogyan sikerült ilyen drasztikusan lefogynia. – Reggelire csupán egy negyed kiflit eszem, délben pedig mindig sült húst ebédelek, és egy hatalmas pohár vizet iszom, ami eltelít. Egyébként minden pénteken ráállok a mérlegre, és ha akár egy kilóval is többet mutat, már a reggeli negyed kiflit sem eszem meg. Persze senkinek nem akarok fogyókúrás tanácsokat adni, de nekem ez vált be, és büszke vagyok az átalakulásomra.”
Nem tudja megtartani az ígéretét
Bár elfoglaltsága bőven akad, azt nem tagadja, hogy az operett helyét semmi sem nem tudja betölteni a szívében. „Nagyon hiányzik, az Operettszínház volt az otthonom – mondta elérzékenyülve. – És bár a visszavonulásomkor azt mondtam, hogy kilencvenéves koromban egy utolsó előadás erejéig még visszatérek a színpadra, sajnos csak az optimizmus szólt belőlem. Nem tudom megtartani az ígéretemet! – mesélte a könnyeivel küszködve a Nemzet Színésze. – Azt szeretném, ha a színház törzsközönsége úgy emlékezne rám, amilyen a 67 évig tartó pályafutásom alatt voltam: csinosan, energikusan, vidáman. Most akármennyit is fogytam, akármilyen gyönyörű ruhában állnék színpadra, akármilyen szépen lennék kifestve, nem tudnám eltitkolni a valóságot – sírta el magát a nemzet színésze. – Persze nem is szeretném, hisz boldog leszek, ha megérem a kilencvenedik életévemet, de nem akarok csalódást okozni az embereknek, sem pedig magamnak. Félek, hogy szánalmat keltenék, és összesúgnának a hátam mögött, hogy ’Szegény Leho!’ Remélem, megérti és megbocsátja nekem ezt a közönség. Én lennék a legboldogabb, ha visszatérhetnék, hisz az Operettben éreztem magam igazán boldognak!”
Kiemelt kép: Birton szabolcs/fotocentral.hu
