A küzdősportokban jártas Gergő családra és két gyerekre vágyik, és reméli, még fiatalon édesapa lehet. Erre most minden esélye meglesz. És hogy milyen apa lenne? „A gyerekeimet biztosan nem verekedni tanítanám, hanem quadozni. Épp most voltunk a sógorommal, Arnival egy versenyen, ahol láttam, ahogy a négy-hat éves fiúk, lányok is próbálgatták a járgányokat, az édesapjuk pedig büszkén szurkolt neki. Egy pillanatra elképzeltem, hogy ez akár én is lehetnék. Ehhez jó lenne egy ideális társat találni. Külsőleg nincs zsánerem, de jó lenne, ha olyan lányt találnék, aki hozzám hasonlóan nagyon szereti az adrenalinnövelő sportokat. Jönne velem quadozni, és ott állna a ring mellett, amikor verekszem. Mellette legyen kedve világot látni velem. Fontos, hogy elfogadja azt is, minderre inkább ősszel és télen lenne majd lehetőségünk. Mert a mezőgazdaság és a növénytermesztés, amivel a családunk foglalkozik, tavasszal és nyáron ad rengeteg munkát” – magyarázza.
Megedzette az élet
Gergő ránézésre inkább szelídnek és kedvesnek tűnik, de akkor honnan a küzdősport, pontosabban a ketrecharc iránti szenvedélye? Nehéz elképzelni, hogy amíg tizenévesen kollégiumba nem került, nem is verekedett. A romániai Bihardiószegen nőtt fel, nem messze Nagyváradtól. Ott, a faluban mindenki szerette. Ám amikor Debrecenbe került, minden megváltozott. „Kilencedikes koromban még a szülőfalumhoz közel kerestünk számomra középiskolát. Olyat, ami már beugró lehet az egyetemi felvételihez is. Elfogadtam, hogy a szüleim, annak érdekében, hogy a legerősebb képzést kapjam, messzebbre küldenek tanulni, és emiatt kollégiumba kellett mennem. Azt hittem, gyorsan megy majd a beilleszkedés, mindig könnyen barátkoztam. Nem így lett. Sajnos az osztálytársaim eleinte nem fogadtak túl lelkesen. Sokáig egyetlen barátom sem akadt. Kiközösítettek, csúfoltak. A legenyhébb az volt, amikor szőrös talpúnak hívtak, és gyakran fenyegettek azzal, hogy suli után megvernek. Hamar fel kellett nőnöm. A küzdősportok felé is azért fordultam, mert jobbnak láttam, ha megtanulom megvédeni magam. Eleinte kick-box edzésekre jártam, később már földharcoltam, végül az MMA, azaz a ketrecharc lett a hobbim” – meséli.
„Volt, hogy nem voltam hűséges”
Az elszánt fiatalember végül nem csak a fiúk elismerését vívta ki a rátermettségével. Egyre több lány is felfigyelt rá. Volt idő, amikor Gergőt a falu bikájaként emlegették az otthoniak is, ami, nem tagadja, annak volt köszönhető, hogy az egyetemi évekre már saját bevallása szerint is nagykanállal falta a nőket. „Volt, hogy nem voltam hűséges, de olyat, hogy otthon és Debrecenben is tartottam egy szeretőt, soha nem csináltam. És mára kiéltem magam. A húgom csak egy évvel fiatalabb nálam, de idén nyáron már férjhez ment. Kicsit hamarabb megtalálta az igazit, mint én. Örülök is neki nagyon, de annak még jobban, hogy emiatt sem kezdett el sürgetni senki otthon. A szüleim a műsor előtt is azt mondták, csak egyre figyeljek, ha szerelmes leszek. Anyós, após sose legyen annyira közel az otthonunkhoz, hogy papucsban átjöhessenek. Ők sosem szóltak bele az életembe, ennek ellenére nagyon jó kapcsolatban vagyunk” – neveti.
Kiemelt kép: RTL
