Az ország külön és együtt is imádta őket, az igéző tekintetű, kivételesen finom, nőies kisugárzású, simogató hangú színésznőt és a sármos, bánatos tekintetű, bársonyos hangú táncdalénekest. Igaz, a nők Domjánt, a férfiak Szécsit irigyelték kicsit, és akkoriban, 1972-ben róluk suttogtak, pletykáltak úgy, ahogyan manapság a celebpárokról. Mert hiába nem voltak bulvárlapok, azt mindenki tudta, nagy szerelem az övék. Együttlétük rövid ideje alatt annyira szerelmesek voltak egymásba, és olyan komolyan tervezték a közös jövőt, hogy telkeket nézegettek, ahol álmaik házát felépíthetnék. Sőt arról beszélgettek, milyen virágokat, fákat ültetnek majd a kertbe. Ma, Domján Edit 91 évesen és Szécsi Pál 79 esztendősen talán ebben az álomkertben, a hatalmasra nővő fák árnyékában töltené együtt a nyarat, ahol meglátogatnák őket az unokáik, a dédunokáik. Talán még mesélnének is nekik szerelmük hajnaláról…
Gyűlölte, hogy öregszik
1972-ben találkozik a két zaklatott lelkű ember. Edit gyűlöli, hogy öregszik, házassága tönkrement, magányos. Egyszer Tolnay Klári megjegyezte: „Edit, te olyan szép és fiatal vagy. Ahogy nevetsz, a tavasz árad belőled.” „Én, Klári?! – kérdezett vissza Domján. – Hiszen olyan egyedül vagyok, mint a kisujjam.” Szécsi Pál akkor már többször kísérelt meg öngyilkosságot, nyakát sál fedi, hogy eltakarja a gégemetszés nyomait. Rossz idegállapota miatt pikkelysömör kínozza, viszkető sebek teszik kellemetlenné a hétköznapokat. Retteg, hogy a betegség ráhúzódhat az arcára is, tönkretéve egész karrierjét. Nem szabadna dohányoznia, innia, de ő egyikről sem akar lemondani, mondván, ennyi jár neki az élettől, szűkölködött ő már eleget…
Ilyen állapotban találkoznak egy rádióműsor felvételén. Amikor Domján meglátja a nála 12 évvel fiatalabb, jóképű férfit, odaszól az egyik közös ismerősnek: „Én beleszerettem ennek a fiúnak a hangjába. Mutasson be neki!” Hamar lángra gyúlnak egymás iránt, Edit nemcsak nőként, de valóságos pótanyaként és mentorként robban be Szécsi Pál életébe.
„Ó mami…”
Ha csak teheti, elkíséri a fellépésekre is, kielemzik az összes részletet, mit kellett volna másképp vagy jobban előadni. Két nagyon érzékeny és sajnos sérült, tépett lelkű ember találkozása ez. Imádják egymást, úgy viselkednek, mint két bolond kölyök, ha rosszkedvet látnak egymás arcán, próbálják felvidítani a másikat.
Ám akkoriban még szokatlan volt egy párnál ekkora korkülönbség a nő javára. Szécsi barátai többször porig alázzák az idősödő színésznőt. Ha Domján benyit abba a szobába, ahol ülnek, egyből rázendítenek az „Ó mami…” kezdetű nótára. Érlelődik a kegyetlen dráma…
Edit teherbe esik, de hosszas vívódás után úgy dönt, hogy nem szüli meg a gyereket. Közel a negyvenhez túlkorosnak érzi magát és látja, felméri Szécsi bizonytalan személyiségét is. A terhességmegszakítás talán az egyik utolsó csepp a pohárban. A nagy-nagy fellángolás után mintha mindketten hirtelen elbizonytalanodnának. Talán igaza van a külvilágnak, talán ők mégsem „két összeillő ember”… Még próbálkoznak, még kapaszkodnának egymásba, de a „rossz nyelvek” hatása egyre erősebb. Itatják, befolyásolják a gyenge akaratú Szécsit, aki tíz hónapnyi szerelem után végül szakít.
Végsőkig elszánt volt
Editet a szakítás nagyon megviseli, de tragikus elhatározásában talán még nyomósabb érv, hogy retteg az idő múlásától. Többször kijelentette, hogy nem akar öreg színésznő lenni, sőt, mindig megjelölte a pontos dátumot is, a negyvenedik születésnapját, ami után nem akar élni. Megtette, egy nappal a negyvenedik születésnapja után holtan találják a lakásában. Az asztalon búcsúlevél, az ágyon, a fürdőszobában orvosságos üvegek, zsilettpengék: Edit a végsőkig elszánta magát a halálra… Szécsi Pál másfél év múlva saját akaratából követi őt a túlvilágra. Ha nem hallgattak volna a „jóindulatú” barátokra, ha nem hoztak volna meg pár végzetes döntést, akkor ma együtt lennének? Higgyünk a szerelem erejében, abban, hogy létezik életre szóló boldogság, s akkor látjuk e két tehetséget, e két összeillő embert magunk előtt ott a kertben, az árnyat adó fák alatt üldögélni.
Kiemelt képek: Fortepan/FŐFOTÓ, Ikládi László/fotocentral.hu (A mesterséges intelligencia segítségével varázsoltunk nekik idősebb vonásokat)
