Közel 9 éve tartó szerelem, 3500 együtt töltött nap, 2 gyermek és 2 házi kedvenc, sok öröm, néhány fájdalom, rengeteg élmény és emlék. Így köszöntötte feleségét az ötödik házassági évfordulójuk alkalmából Visváder Tamás. „Nem készülünk elválni, nem csaljuk meg egymást, és nincsenek szaftos botrányaink. Egyszerű, hétköznapi, de annál boldogabb és teljesebb életet élünk!” – mondja elöljáróban Tamás.
„Szerettünk partizni”
Ötödik házassági évfordulójuk mellett két közelgő ünnepre is készülnek: kisebbik gyermekük, Ábel első és az édesanya harmincadik születésnapjára. „Nagy banzájt nem fogunk szervezni, pedig a gyerekek előtt mindig megadtuk a módját, szerettünk partizni. Azóta persze rájöttünk, hogy négyesben a legcsodálatosabb az élet – vallja be Tamás. – Annyira kiegyensúlyozott és harmonikus az életünk, hogy nincsen semmilyen hiányérzetünk. Bár sok szülő sajnos a családalapítás után elhidegül, eltávolodik egymástól, úgy tűnik, mi szerencsések vagyunk, mert még inkább összekovácsolódtunk. Noah születése után ugyan kevesebb időnk jutott egymásra, de aztán belerázódtunk a szülői szerepbe, és az elmúlt három évben megtanultuk beosztani a teendőinket. Tapasztalatból mondhatnom, hogy nem zsákmacska a gyerekvállalás!”
Ha mindkét fiú óvodás lesz…
No de mikor jut idejük a kettesben eltöltött romantikus pillanatokra? „Leginkább altatás után szoktuk kihasználni az időt, hogy együtt legyünk, de egyébként gyakran szervezünk programot kettesben és persze a gyerekekkel közösen is – veszi át a szót Lilla. – Csupán egyvalamit viselünk nehezen, hogy kevesebb időnk jut a két kutyánkra, pedig ők is igénylik a törődést és a foglalkozást. Remélhetőleg többet tudunk velük lenni, ha már mindkét gyerek óvodás, iskolás lesz, aztán ki tudja, lehet, addigra már még egy gyerekkel bővül a családunk” – mondja mosolyogva az édesanya.
„Együtt imádkozunk”
Tamás és Lilla ugyan teljes egyetértésben nevelik a gyermekeiket, de míg anyu túlságosan engedékeny, apu igyekszik katonás rendet tartani otthon. „Én hiába emelem fel a hangom, egyáltalán nem vesznek komolyan a gyerekek. Ellenben Tamásnak már az első szavára ugranak a fiúk, főleg Noah” – meséli Lilla. „Ez így van! – helyesel Tamás. – És tudom, hogy nem szabad ilyet mondani, de szerintem Noah jobban is szeret engem. Ő nagyon apás. Állandóan a fenekemben van, és bizony imádkozáskor is mindig értem fohászkodik, a Jóistentől azt kéri, hogy vigyázzon rám. Büszkén vállalt keresztények vagyunk, reggel, este, étkezéskor is mindig imádkozunk, és templomba is gyakran járunk. A hit fontos szerepet játszik az életünkben, és a gyermekeinket is keresztény szellemben neveljük.”
Kiemelt kép: Birton Szabolcs/fotocentral.hu
