Hazai sztár

Györgyi Anna: „Ha nem beszélünk két napig, abba belefogyunk öt kilót“

A mi kis falunk Évája és párja, Kiss Csaba bizarr helyzetben ismerkedett meg egymással.

Anna szerepet vállalt Győrben, a Padlásszínházban. Az odaúton színpadi partnerét kérdezte meg, milyen ember ez a Kiss Csaba? „Tartott pár másodperc szünetet, majd azt mondta: érdekes. Shakespeare­ királydrámáiból született az előadás, halottaikból támadtak fel a hősök, hogy újraéljenek bizonyos helyzeteket. Ott álltam bőrönddel a kezemben a bejáratnál, és már be voltak készítve a koporsók. Nem kettő és nem három, elég sok. Azokat nézegettem, amikor hirtelen megjelent Csaba. Annyit mondott: ’Szia, Nusi!’ De a hangja, a nyugalma, a biztonság, ami áradt belőle… Az első gondolatom az volt, hogy na ez a férfi kell nekem! Hogy ő az, akire vártam! És hogy a lényével mennyire hasonlít apura.”

„Szeretek tetszeni, néha flörtölni is”

Isteni ajándék volt Csaba, állítja. Igen! Meglátni és megszeretni! Hisz a megérzésekben, mint ahogy abban is, hogy mindennek eljön az ideje. „Harmincegy éves voltam, Csaba harmincnyolc. Mindketten benne voltunk a korban. Jól van, Anikám, gondolhatta a Jóisten, nem ártottál senkinek, legalábbis tudatosan nem. Szeretlek. Itt van ez a fiú, legyél boldog vele! Nekem Csaba azóta az életem origója. Meg a két lányunk. A családom. Kaptam valamit, amiről én már akkor le is mondtam. Életművész akartam lenni, meg világutazó. A lényeg az, hogy magam legyek, és akkor úgy élek, ahogy akarok. Szabadság, magány, legyen ez is, az is, nem kell felelősséggel tartoznom senki felé. Nekem ez a magányos farkasnő szerepe is jó lett volna.” Csakhogy az élet nem ezt akarta, és ennek azóta is nagyon örül. Családcentrikus, gondoskodó alkat, ez gyorsan kiderült, a szabadságot pedig továbbra is az utazás jelenti számára. És a mozi. Egy nap két filmre is képes beülni. „Csaba semmiben sem korlátoz, olyasmi mégsem jut eszembe, hogy milyen lenne esetleg más férfival, aki tetszene. Olyan persze előfordul, hogy valaki szimpatikus lesz a munka során, és azt mondom, milyen helyes ez a fiú, milyen tehetséges! Szeretek tetszeni, néha flörtölni is természetesen. De olyan gondolatom, hogy más valaki, soha nem volt. Csabával egyébként egyáltalán nem hasonlítunk karakterileg, de mindkettőnknek fontos az utazás, a zene, az állatok szeretete.”

A boldog fiatal szülők (Fotó: Birton Szabolcs/fotocentral.hu)

„Ő a szigorúbb, én az engedékenyebb”

Krízist egyszer sem élt meg a házasságuk. A vészcsengőt egyikük sem nyomta még meg. „Ha volt is gond, igazából akkor sem veszekedtünk, mert tudtuk, hogy ezt nem csinálhatjuk. Olyankor ugyanis elhallgatok, magamba fordulok, Csaba megsértődik, és nem beszélünk két napig. Abba meg mindketten majd belehalunk! Sápadtak leszünk. Én torzonborz, ő borostás. Közben lefogyunk öt kilót. Nem jó ez senkinek. Nem éri meg. A végén mindig azt mondtuk, hagyjuk abba, mert megőrülünk. De soha nem emeltük fel a hangunkat a másikra. Ha vita volt, csak a gyerekek miatt. Mert ő a szigorúbb, én vagyok az engedékenyebb.” Nusi már el sem tudja képzelni az életét Csaba nélkül. „Nagyon össze vagyunk nőve. Hiányzik, ha elmegy. Az első nap még azt mondom, jaj, de jó, most egy kicsit egyedül leszek, de másnap már hiányzik. Olyanok vagyunk, minta borsó meg a héja.”

Az utazás mindkettőjük nagy szerelme (Fotó: Birton Szabolcs/fotocentral.hu)

Édesapja pénzügyőrnek szánta

Katonatiszt volt a színésznő édesapja. Szerény, csupa szív, engedékeny ember. A szigort inkább az édesanyja képviselte otthon. „Ma is tetszenek az egyenruhás férfiak. Van is több pisztolyos ember a családban. Édesapám azt szerette volna, ha pénzügyőr lesz belőlem. Valószínű, hogy most én is ott állnék valamelyik határon pisztollyal az oldalamon. Szerencsére másképp alakult a sorsom. Nyitott, cserfes kislány voltam, jöttem-mentem a kis bőröndömmel, és énekelgettem. Aztán hosszú időre bezárkóztam. Hallgatag, szemlélődő lettem. Nem voltam helyes. Mintha tudatosan el akartam volna csúfítani magam. Látom a régi fotókon. Utolsó padban ülök nagy pulóverben, lógó hajjal, nagy szemüvegben. Soha semmit nem tudtam. Bújtam, nehogy felszólítsanak. Ez vezetett ehhez a hivatáshoz. Kibújt a pillangó a bábból, és lett egy másik élete. Óriási élvezet számomra, hogy színésznőként bárki lehetek.”

Két filmszerepet is kapott

Koltai Lajos rendezésében, A láthatatlan gyilkosban, amely Semmelweis Ignácról, a híres magyar orvosról, az anyák megmentőjéről szól, a főhős bécsi szállásadónőjét játssza. A helység kalapácsa című Petőfi-mű új változatában pedig Szemérmetes Erzsók, a kocsmárosné szerepét kapta. „Az ember folyamatosan változik. Közben közelebb kerül önmagához. Kezd összeállni. A vibrálás nem csitul bennem, de lélekben már nyugodtabb vagyok. Megyek egyre beljebb magam felé. De ez is csak egy érzet, nem valami látványos dolog.”

Kiemelt képek: Birton Szabolcs/fotocentral.hu

A STORY MAGAZIN FRISS SZÁMÁT KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Kövess minket az Instagramon is!