Úgy érzi, ma már nincs oka a panaszra. Gőzerővel dolgozik, és a szakítását is sikerült feldolgoznia, most egy randioldalon ismerkedik.
Igyekszik nyitottabb lenni
Az ökölvívó legnagyobb örömére az idei év sokkal jobban indult, mint a tavalyi. „A pandémia után a vendégköröm csupán tíz százaléka tért vissza az óráimra. Mostanra azonban kialakult egy új csapat, akiket imádok, és akikkel rendszeresen összejárunk bulizni is. Hétköznap meghajtom őket az edzéseken, hétvégén pedig együtt ropjuk a tánctéren. Muszáj kikapcsolódnom, illetve pihennem, így szándékosan nem vállalok munkát hétvégére. A vírus alatt csak online órát tartottam, azt sem sokat, amit nemcsak a pénztárcám érzett meg, hanem a lelkem is. Most majd’ kicsattanok jókedvemben, hogy azt csinálhatom, amihez értek, amit szeretek.” Jelenleg egy dologgal áll csak hadilábon, a társkereséssel. „Kezembe vettem az életem, aminek az is a része, hogy igyekszem nyitottabban állni a férfiakhoz. Bevallom, randizom, ami nálam hatalmas szó! Egy vendégem vett rá azzal, hogy elvette a telefonom, és felregisztrált egy online társkereső oldalra – meséli Viktória, aki egy olyan telefonos randiappal ismerkedik, melyben a számára szimpatikus férfiakat jobbra, a nem tetszőket pedig balra kell húzni. – Kéthetente megyek csak fel az oldalra, körülbelül százötven férfiból jó, ha kettőt jobbra húzok, de már ez is haladás – nevet fel. – Az az igazság, hogy a társkeresés az, amiben a leghamarabb elveszítem a hitem. De idővel csak jön valaki, aki megmozgat, akivel kialakulhat valami. Addig is élem az életem, ami remélhetőleg sok jót tartogat!”
Szakított a párjával
Az elmúlt évben egészségügyi és anyagi gondokkal küzdött, azonban most már úgy érzi, sikerült maga mögött hagynia a pechszériáját. „Az eddigi eseményeken túl még egy szakításon is túl vagyok. A volt párommal évek óta éltünk ’se veled, se nélküled’ kapcsolatban, amit végül megelégeltem. Még karácsonykor írt, hogy kereshet-e, de azt válaszoltam, hogy nincs értelme, mert sajnos számomra kevés az, amit nyújtani tud. Negyvenhárom évesen már biztonságra, stabilitásra vágyom – magyarázza. – Összegezve a tavalyi év történéseit, azt hiszem, erre szokták mondani, hogy a baj csőstül jön. De nem rogytam össze, legalábbis nem annyira, hogy ne tudjam kihúzni magam a depresszióból. Sokat dolgozom magamon, például járok holisztikus coachhoz, aki számomra nagyobb segítség, mint egy pszichológus. Ezzel a módszerrel nemcsak a probléma mélyére ásunk le, hanem az eljárásban alkalmazott módszerekkel, úgynevezett oldásokkal rendezzük is azokat. Ennek köszönhetően kiegyensúlyozottabb, tudatosabb vagyok, szépen lépkedem előre az önfejlesztés útján.”
Kiemelt kép: Smagpictures