Ki tudja, néhány éven belül talán már tanítani fogják Horváth Éva esetét az orvosi egyetemeken. Az egykori szépségkirálynő ugyanis ismételten bebizonyította, hogy a szótárában egyszerűen nem létezik a lehetetlen kifejezés. Mint ismeretes, Évának 2024 novemberében motorbalesete volt Balin, aminek következtében nyílt lábszár- és bokatörést szenvedett, majd egy alattomos baktérium támadta meg a szervezetét, ezért kis híján elveszítette a lábát. Azonban hála az orvosok rátermettségének és a bámulatos küzdelmének, erre nem került sor. Szívóssága fikarcnyit sem fakult az elmúlt bő egy évben, éppen ellenkezőleg. „Nem vertem nagy dobra, de néhány hónapja kiírtak egy csipő-transzplantánciós műtétre, mivel nem forrt össze a csont a lábamban. Ám az én fejemben egyszerűen nem létezett ilyen forgatókönyv, nem akartam újra műtőasztalra feküdni. Tudtam jól, minden követ megmozgatok, hogy elkerüljem a beavatkozást” – magyarázza.
10 nap helyett 1 hónap
Ekkoriban talált rá egy rehabilitációs intézményre, ahol profi kezekbe került. „Tíz napra terveztem befeküdni, ehelyett 1 hónap lett belőle, de megérte. Gépek segítségével mérték ki, pontosan hány kilóval terhelhetem a lábam. Megmutatták, mire kell figyelnem járás közben. Elmondták például, hogy azért sántítok, mert az egyik lábamon rövidebb ideig van a testsúlyom. Sokat köszönhetek annak a járássegítő rögzítőnek is, amit egy ideje már viselek. Turányi Ernő ortopéd műszerész kifejezetten nekem tervezte. Ezzel pont annyira tudtam terhelni a lábam, amennyi a csont összeforrásához kellett.”
„Értetlenül álltak a történtek előtt”
Merthogy így bizony megtörtént az, amire az orvosai a legvadabb álmaikban sem számítottak. „Amikor megjött a röntgenfelvétel, a doki kiviharzott a váróterembe, és azt mondta, ’Éva, pezsgőt bontunk, nem lesz műtét!’ – neveti el magát, majd így folytatja: – Később kifejtette, értetlenül áll a történtek előtt. Ilyet még nem látott, hogy ez operáció nélkül is összejöhet. Azt mondja, új lendületet adtam nekik.” Még nem lélegezhet fel, hiszen tudja, a teljes gyógyuláshoz vezető úton sok munka vár rá, ám úgy érzi, eljött az ideje, hogy új fejezetet nyisson az életébe. „Már eleget foglalkoztam magammal, a személyiségfejlődéssel, beleástam magam a baktériumok világába is. Elég volt ezekből, új dolgokra vágyom – szakad ki belőle. – Nemrég elkezdtem újra edzőterembe járni, és nagyon élvezem. Erről jut eszembe, Alexszel a kisfiammal a kedvenc esti programunk, ha tornaórásat játszunk. Nem is tudom megmondani, melyikünk örül ennek a játékban jobban.”
„Mindig van remény”
Az újdonságoknak ezzel koránt sincs vége, merthogy úgy döntött: könyvben meséli el az elmúlt másfél év eseményeit. „Fejős Éva írónővel közösen elkezdtük dolgozni egy könyvön, ami hamarosan megjelenik – jelenti be a hírt Éva. – Már a kórházban is sokan mondták, érdemes lenne naplót vezetnem, és később megírni mindazt, amin keresztülmentem. Őszintén szólva, egyáltalán nem nehéz újraélni ezeket a sorsfordító eseményeket, mert nem tekintek rájuk sebként vagy traumaként. Elsimítgattam, és lassacskán beépítettem őket a személyiségembe.” Mint mondja, kifejezetten bízik benne, hogy jövendőbeli olvasói tanulnak majd a példájából, és szerzeménye erőt fog adni másoknak. „Mindig van remény és kiút még a kilátástalan helyzetekből is.”
Kiemelt kép: Archív
