Bangó Margit családja végre fellélegezhet: „Látjuk a fényt az alagút végén”
Bangó Margit hosszú hallgatás után megtörte a csendet, és elárulta követőinek: jobban van. A Kossuth-díjas énekesnő unokája, Jellinek Tina a story.hu-nak részletesen is mesélt a család legnehezebb időszakáról, s világhírű nagymamája hogylétéről.
Az egész ország aggódott Bangó Margitért, akinek az elmúlt évek többször is próbára tették az egészségét. A 76 éves énekesnőnél először 2001-ben diagnosztizáltak mellrákot, majd 2021-ben ismét kiújult a daganatos betegsége. Számos műtéten és kemoterápiás kezelésen esett át, de mindvégig rendíthetetlenül hitt a gyógyulásában. 2025 szeptemberében aztán újabb súlyos megpróbáltatások érték, s azóta alig lehetett hallani felőle. Ám a napokban maga osztotta meg az örömhírt: jobban van.
„Minden erőmre szükségem volt”
Mint tudott, az énekesnő tavaly ősszel már annyira rosszul volt, hogy dédunokája, Gáspár Tina esküvőjén sem tudott részt venni. Az idei év elején családja – akik végig mellette álltak a bajban – arra kérte a rajongókat, imádkozzanak érte.
Majd nemrég megcsillant a remény, lánya, Bangó Marika ugyanis arról számolt be, hogy édesanyja állapota sokat javult, és az orvosok is bizakodóak.
A napokban pedig maga a művésznő szólalt meg a közösségi oldalán, s egy hosszas posztban vallott megpróbáltatásairól.
Az elmúlt több mint egy év életem egyik legnehezebb harca volt. Újra súlyos betegséggel kellett szembenéznem, olyan megpróbáltatásokkal, amelyekről igazán csak én és a Jóisten tudjuk, min mentem keresztül.
Voltak nehéz napok, fájdalmak, félelmek és pillanatok, amikor minden erőmre szükségem volt. De a hitembe kapaszkodva, Isten kegyelméből és segítségével ismét talpra állhattam – írja.
Mindehhez egy olyan közös fényképet tett közzé, amin valamennyi szerette együtt látható.
„Két hatalmas ajándékért különösen hálás a szívem: megérhettem, hogy megszülessen az ükunokám, és megélhettem azt a csodát is, hogy újra együtt láthatom az egész családomat, egyetlen közös fényképen, hiánytalanul.”
Az énekesnő kezelőorvosainak és az érte imádkozóknak is köszönetet mondott. Sorstársainak pedig azt üzente, soha ne veszítsék el a hitüket.
„Látjuk a fényt az alagút végén”
A Kossuth-díjas énekesnő unokája, Jellinek Tina őszintén mesélt a story.hu-nak a család legnehezebb időszakáról. Elárulta: bár a küzdelem még nem ért véget, mára a család fellélegezhetett.
„Hála a Jóistennek, most már sokkal nyugodtabbak vagyunk. Jók a mama eredményei, a kontroll-leletei, jelenleg az orvosok remisszióban tudják tartani a betegségét. De nagyon-nagyon nehéz utat járt végig. Talán élete egyik legkeményebb csatája volt ez, de ő tényleg egy igazi harcos. Még nem szeretnék elkiabálni semmit, de most már látjuk a fényt az alagút végén.”
Mint tudott, a művésznő sem imádott dédunokája, kis Tina esküvőjén, sem ükunokája, a kis Norbika születésekor nem tudott jelen lenni.
Azonban miután Tináék hazatértek a kórházból, Margit mindennapjainak egyik legnagyobb örömforrása lett Norbika, hiszen egy fedél alatt élnek.
„Tina és a férje már évek óta a mamánál élnek, és Norbikát is oda vitték haza, így a mama részese az kis ükunoka mindennapjainak. Amikor a lányom főz vagy takarít, a pici a mamával van: eteti, ringatja, és rengeteget énekel neki. Ezek a dolgok nagyon nagy erőt adnak neki” – meséli boldogan Tina, aki szerint a szeretet és az összetartás rengeteget számít nagymamája gyógyulásában.
„Könny, sírás, kétségbeesés, félelem”
Persze az elmúlt év senkinek sem volt könnyű, az egész családot nagyon megviselte.
Volt rengeteg könny, sírás, kétségbeesés, félelem és rengeteg ima. Voltak olyan időszakok, amikor olyan híreket kaptunk, olyan állapotban volt, hogy csak a hitünkbe kapaszkodhattunk. De a hitünk soha nem hagyott el bennünket
– folytatja Tina, s elárulja, valóságos csoda, hogy világhírű nagymamája most ilyen állapotban van.
Rögtön fel is merül bennünk a kérdés, vajon színpadon is láthatjuk még az énekesnőt?
Több mint hatvan évet töltött a színpadon, és ma is imádja a közönségét. De most még pihennie, erősödnie, gyógyulnia kell, hiszen nincs a folyamat végén. Ha egyszer úgy dönt, hogy visszatér, az kizárólag az ő döntése lesz. Egyelőre a családjára, önmagára és a gyógyulására koncentrál
– mondja az unoka, aki ennyi megpróbáltatás után minden együtt töltött napot ajándékként él meg, s bízik benne, hogy a nehéz időszak után még sok boldog pillanat vár a családjukra.