Rakonczai Imre őszinte vallomása: „Nem vágyom családra”
Rakonczai Imre magánéletéről szinte semmit sem tudni, a story.hu-nak azonban sok év után most sikerült szóra bírnia. Az 53 éves, mindig mosolygós előadó megosztotta velünk, miért nem alapított családot, és hogy mi az, amit mindennél jobban félt.
Rakonczai Imrét a kilencvenes évek második felében, a V.I.P. együttes tagjaként ismerhettük meg. A fiúcsapat 1997-ben ért a pályája csúcsára, amikor ők képviselték Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztiválon.
A zenekar feloszlása után Imi és öccse, Rakonczai Viktor megalapították az R-Port-ot, duójuk után pedig az énekes sajátos műfajt teremtett a Rakonczai-estekkel: egy szál zongorával járja az országot, és ahol megjelenik, rendszerint pillanatok alatt együtt énekel vele a közönség. A zenész szakmai életéről sokat hallani, magánemberként viszont keveset tudunk róla. A story.hu kedvéért azonban most megtörte a csendet. Szerelemről és hűtlenségről is mesélt nekünk, de az sem maradt titok, neki miért alakult egészen másképp az élete, mint a nagycsaládos, szintén zenész öccséé.
„Még nem nőttem fel”
Adta magát, hogy új, Az a helyzet, hogy… című dala kapcsán – ami egy megcsalt férfiról szól, aki a magánéleti kudarc ellenére sem mond le a házasságról –, az előadót is kifaggassuk, hogyan vélekedik a csalfaságról, és egyáltalán, hogy áll a szívügyekkel? A zenész azzal kezdte, hogy a szerzeménnyel görbe tükröt akar állítani a mai párkapcsolatok elé, mert szerinte a házasság intézménye, a hűség jelentősége igencsak csorbult az idők során.
„Azt gondolom, sokunkkal megesett már, hogy megcsalták, és szerintem ilyenkor egy férfi sokkal elesettebb tud lenni, mint egy nő. A nők valahogy erősebbek.
Sajnos velem is előfordult, hogy megcsaltak, de szerintem én is tettem már ilyet. De én kizárólag bosszúból
– nevet fel az énekes, jelezve az iróniát.
„Ez egyébként egy korkép, amit szerettünk volna kicsit viccesen megénekelni. Mert valljuk be, messze kerültünk mára a holtomiglan-holtodiglantól. Nekem volt már olyan, hogy egy évben majdnem háromszor játszottam ugyanannak a férfinak az esküvőin…” – folytatja.
Ez a sok tapasztalás pedig valahogy nem buzdította arra, hogy megnősüljön és családot alapítson.
Bennem nem jött elő az erre való vágyakozás, aminek szerintem az a legfőbb oka, hogy még gyerek vagyok. Vagy legalábbis nem nőttem fel. Abszolút nem érzem magam felnőttnek. Szerintem erre mondják, hogy későn érő típus, és őszintén, nem tudom, hogy valaha megérek-e...
Azt sem titkolja, hogy életformája és hatalmas szabadságvágya is nehezen férne össze a családapasággal.
„Ha valamit, a szabadságomat én nagyon féltem. De a párkapcsolat működőképes velem, és az mindig is volt-van” – árulta el ezzel, hogy bár 53 évesen nem családos, nincs is egyedül.
Utazással és sporttal töltődik
Ehhez a nem mindennapi, pörgős élethez komoly állóképességre is szüksége van, hiszen idén nyáron is van, hogy akár heti hatszor lép fel. És tudja, muszáj ügyelnie az egészségére és a jó kondira.
Próbálok tudatosan élni. A nyolc-tíz órát mindig kialszom, és ha véletlenül nem sikerül, akkor délután még alszom pár órát. Fellépések előtt például mindig lepihenek, ha megebédeltem.
A feltöltődés másik kulcsa számára az utazás és a sport. Képes akár egyik napról a másikra repülőre ülni, csak hogy, mondjuk, Spanyolországban megnézzen egy focimeccset. Ez a környezetváltozás pedig teljesen kikapcsolja. Ahogy a sport is, de abban épp kényszerpihenőt kell tartania.
„Van egy kis gerincproblémám, úgyhogy a sport pár hónapja parkolópályára került az életemben. Orvostól orvosig, gyógytornásztól gyógytornászig járok, mert egy régi focisérülésem kiújult, valószínűleg a padel miatt, amit rendszeresen űzök. De remélhetőleg minden rendben lesz, és hamarosan újra ütőt ragadhatok.”
„Nem unom magam, én is élvezem”
A zenélésben viszont esze ágában sincs pihenőt tartani. 2007 óta járja az országot a Rakonczai-estekkel, és jövőre már a huszadik szezonjára készül. A sikere egyik titkának éppen azt tartja, hogy tudatosan ügyel arra: se ő, se a közönsége ne unja meg a másikat.
„Egy helyszínen általában évente három-négy alkalomnál többször nem lépek fel, pontosan amiatt, hogy sehol se legyek sok. A különböző helyszínek pedig motiválnak, mert mindig új kihívást jelentenek számomra.
Bár sokan azt hiszik, mindig ugyanazokat a számokat adom elő, a repertoár folyamatosan változik: kikerülnek és bekerülnek dalok. Így sosem unom meg magam, és ma is tudom élvezni a zenélés minden pillanatát, ami nekem egyúttal a hobbim is.
Imi nagyrészt feldolgozásokat énekel, de ahogy az elején már említettük, nemrég új, saját dallal rukkolt elő.
„A munkásságomhoz nem feltétlenül szükséges, hogy saját dalokat gyártsak, hiszen mások slágereit énekelem, de nem is hátrány, ha néha megvillantunk egy-egy saját szerzeményt. Az Az a helyzet, hogy... alapötletét a Sárosi Rezső művésznéven futó zenészbarátom küldte el nekem, és nagyon megtetszett. Írtam hozzá még egy versszakot, ezután az öcsém, Viktor meghangszerelte, felénekeltem, és így született meg a dal.”