Korda György és Balázs Klári könnyekig hatódtak a Sziget után: „Nem tudjuk, jövőre egyáltalán leszünk-e még ezen a bolygón”
Korda György és Balázs Klári még órákkal a szigetes fellépésük után sem tudták feldolgozni azt a szeretetet, amit a közönségtől kaptak. Az örömbe azonban fájdalmas gondolat is vegyült: ők is tudják, hogy az élet kiszámíthatatlan, és sosem lehet tudni, melyik lesz az utolsó közösen énekelt dal...
Vannak pillanatok, amik felejthetetlenek. Nos, ilyen volt Korda György és Balázs Klári fellépése is a Sziget Fesztivál nulladik napján, ahol nemcsak slágerekből és vastapsból, de szeretetből is jutott bőven. A közönség úgy köszöntötte Gyuri bácsit és Klárikát, mintha csak a saját szerettei léptek volna színpadra. Ők ketten nem egyszerűen a Sziget fellépői, hanem egy kicsit mindenki Gyuri bácsija és Klárikája, kiknek dalain generációk nőttek fel, és akiknek sorait a mostani huszonévesek is éneklik. A házaspárt egy különleges meglepetés is várta a színpadon: Gerendai Károly tortával köszöntötte őket.
„Régi barátság ez nekünk Károllyal, a kezdetek kezdetétől ismerjük egymást, és egy nagyon kedves gesztus volt ez tőle” – kezdte lapunknak Klárika, akit a fellépésük másnapján a férjével együtt a friss szigetes élményeikről faggattunk.
„Szavakba nem lehet önteni”
Az énekesnő meghatottsága az egész beszélgetésünk alatt érezhető volt.
„Azt a hangulatot, azt az ünneplést, ami hétfő este ott volt, egyszerűen semmi nem tudja visszaadni. Ezt csak az tudja, aki ott volt. Mi a szívünket, lelkünket beletettük, és négy év kihagyás után ez egy mennybemenetel volt számunkra a Szigeten.
Szavakba nem lehet önteni! Nagyon boldogok vagyunk. Olyan töltődés és elismerés ez, amit nem lehet megszokni. Nagyon büszkék és meghatottak vagyunk, hogy az emberek ennyire szeretnek és ünnepelnek minket
– csuklik el az örömtől Klárika hangja.
„Éjjel 1 óra után értünk haza, de egy percet sem tudtunk aludni. Csak ültünk, miközben folyamatosan villantak be az arcok a közönség soraiból, és próbáltuk feldolgozni, amit átéltünk.”
„Azt érzem, az ilyen pillanatokért érdemes volt rátenni az életünket erre a pályára” – veszi át a szót Korda György.
A nulladik napon léptünk fel, még csak költöztek be az emberek, szóval nem egy szokványos nap volt, mégis annyian voltak, mint egy normális Sziget-napon. Ha lehetek picit nagyképű, a világhírű zenekarokon harmadannyian sem voltak…
69 éve kísérik az emberek a pályafutásomat, Klárikáét 49 éve, megérdemli a közönségünk, hogy mindig mindent megtegyünk, hogy a lehető legjobbat nyújtsuk a színpadon. És úgy érezzük, most is mindent megtettünk.”
Az utolsó fellépés?
Nem titok, sokakban ott motoszkál a félelem, hogy egyszer eljön az utolsó koncert, vagy hogy talán ez volt az utolsó Sziget-koncertje a legendás párosnak.
„Nem tudjuk, jövőre egyáltalán leszünk-e még ezen a bolygón. Mi reméljük, hogy igen, de nem tudhatjuk előre. Elárulom, én belül sírtam, amikor a Halleluját énekeltem, mert eszembe jutott a barátunk, Szolnoki Peti…” – csuklik el Klárika hangja egy pillanatra ismét, ám most a szomorúság miatt.
„Huszonéves fiatalok, életerős sportolók mennek el, ami felfoghatatlan. Nagyon megvisel ez minket. Pláne ha egy barátunk, kollégánk távozik.
Szóval ezzel csak azt akarom mondani, hogy az élet kiszámíthatatlan, és nem tudhatjuk soha, hogy melyik az utolsó dal...
De olyan, ami majd december 19-én a Papp László Sportarénában lesz – az Utol(SHOW) nevű koncertjük – nem hiszem, hogy lesz még egy. Bár Gyuri szerint soha nem mondd, hogy soha. Egy ilyen nagy volumenű esemény nem csak fizikálisan, pszichésen is óriási feladat, utána kelleni fog a pihenés. A 2027-es Szigetet pedig meglátjuk, mi pozitívak vagyunk” – zárja a beszélgetést immáron újra jókedvvel az énekesnő.