Vasárnap a Bródy Dalok Napjával megnyitotta kapuit az Óbudai-sziget. Fiatalok és idősebbek, legendák és mai sztárok álltak ugyanarra a színpadra, hogy együtt ünnepeljék Bródy János több mint hat évtizedes életművét.

Kevés olyan dalszerző van Magyarországon, akinek egy-egy sorát a húsz-, a negyven- és a hetvenévesek is ugyanúgy folytatni tudják. Bródy János kétségtelenül közéjük tartozik. Ezt bizonyította az idei Sziget Fesztivál vasárnapi, mínusz egyedik napja is, ahol több mint ötven előadó emlékezett vissza a 80 éves művész pályafutását. Bródy mintegy 800 szerzeményből nagyjából hetven került be a maratoni műsorba.

A Nagyszínpad előtt estére hatalmas tömeg gyűlt össze, és miközben felcsendültek az Illés, a Fonográf, az István, a király és Bródy szólókorszakának jól ismert dalai, egy pillanatra a magyar könnyűzene több évtizedének története is megelevenedett volna. A régi nagyok közül Koncz Zsuzsa, Halász Judit, Hernádi Judit, Tolcsvay László, Charlie, Hobo, Deák Bill Gyula és Vikidál Gyula is színpadra állt, miközben a fiatalabb generációt többek között Azahriah, Beton.Hofi, Dzsúdló és a Carson Coma képviselte. Az egyik legmeghatóbb pillanat Azahriah nevéhez fűződött: a Ha én rózsa volnék című klasszikust édesanyjával közösen énekelte el.

S talán éppen ettől lett igazán szerethető ez a nap. Nem egyszerűen egy legendát ünnepeltek, hanem azt is megmutatták, hogy a dalai nem öregedtek meg vele együtt. Bródy meghatódva, elcsukló hangon állt a közönség elé, miközben előtte több generáció énekelte ugyanazokat a sorokat. A Sziget pedig aligha kaphatott volna ennél szebb felütést: mielőtt megérkeznek a világ mai sztárjai, egy estére azoké lett az Óbudai-sziget, akiknek a dalain generációk nőttek fel.