Egy fontos díj átvétele óta Kepes András hivatalosan is jó ember lett, és több rajongója is szívesen látná államfőként. Az író a story.hu-nak reagált a javaslatra.

Kepes András nemrég Kovalik Márta-díjban részesült. Az elismerés immár kilencedik alkalommal került egy jó emberhez.

Jó társaságba került

Azaz valakihez, aki szabad, független, tisztességes és tesz azért, hogy a jövő nemzedékei minél nagyobb tudással, minél szabadabban élhessenek.

Megtisztelő, hogy az idén nekem ítélték a legendás rádiós szerkesztő emlékére, a Bézs Rádió és a Szaday család által, ’a szabad, független, tisztességes emberek’ számára alapított Kovalik Márta-díjat. Fodor János bevezetője és Szegvári Kati laudációja után a díjat a tavalyi díjazott, Kulka János adta át. A bensőséges esemény színvonalát Veres Mónika Nika, Farkas Gábor Gábriel és Hrutka Robi pompás koncertje emelte. Jó társaságba kerültem…

– mondott köszönetet Kepes a közösségi oldalán is, ahol egyúttal egy hosszabb önvizsgálatot is tartott arról, számára mit jelent jó embernek lenni.

Ma már nem is olyan fontos

„Egy igazi jó ember a vendégem, és erről díja is van” – így vezette fel Krug Emília ezek után a Kepessel készül beszélgetést saját műsorában, a Szinten túlban, és a laudációból is idéztek egy fontos momentumot. Szegvári Katalin újságíró, Kepes egykori „stúdiós” kollégája mondta róla: ő az az ember, aki furcsa mód sosem a sikerre, hanem a szeretetre vágyott.

„Ebben sok igazság van. Időbe tellett, amíg eljutottam odáig, hogy nem kell, hogy az embert mindenki szeresse. Csak azok, akiket ő igényel. Valószínűleg a gyerekkorom is közrejátszott ebben. A szüleim külföldön dolgoztak, avagy amikor itthon, akkor is nagyon sokat dolgoztak. És egy ideg intézetben is voltam, mert ők akkor éppen külföldön voltak. Aztán kivittek magukhoz, amikor már ez lehetőség volt. De hát különböző kultúrákba kerültem, ahol mindig el kellett magamat fogadtatni.

Tehát állandóan igényeltem azt, hogy kiharcoljam, hogy figyeljenek rám és szeressenek.

De ez valószínűleg alkati kérdés is. Most már nem olyan fontos” – magyarázta az egykori televíziós, most már író és egyetemi oktató.

„Nem kell, hogy mindenki szeressen”

Kepes elmesélte, akkor fordult meg benne az igény, hogy mindenki szeretete kevésbé fontos, amikor kezdett felnőtté válni, és a belső értékrendje is megszilárdult.

„Akkor az ember egyszer csak rájön: ahhoz hogy mindenki szeresse, saját magából és az értékrendjéből le kell adni. Mert különben nem fog passzolni mások értékrendjéhez. És akkor elkezdtem mérlegelni. Elmondok egy konkrét esetet, amikor még a Stúdióban dolgoztam, az egy heti kulturális műsor volt (Kepes 1980-tól a Magyar Televízió akkor induló kulturális hetilapjának, a Stúdió ’80-nak volt alapító főszerkesztő-helyettese és egyik műsorvezetője – a szerk.) Akkor, friss televíziósként a nézőkkel akartam magam megszerettetni. Emlékszem, kaszkadőrökkel forgattam, és betanítottak mindenféle mutatványra. Amikor otthon néztük a gyerekekkel a tévét, rám néztek, és azt mondták:

‘Apa, muszáj neked hülyének lenni? Annyi hülye van!’

És akkor egyszer csak rájöttem arra, hogy ezzel én lehet, hogy nyerek majd nézőket, de legalább ugyanannyit el is vesztek, mert azt fogják mondani, hogy ez a pali nem hiteles. Ilyen apró érzések voltak azok, amik eljuttattak odáig, hogy nem kell, hogy mindenki szeressen.”

A magyarok szerint remek államfő lenne

Újságírói, televíziós, majd a 90-es évektől végzett írói tevékenysége és az értékrend, amit azóta is képvisel, sokak számára iránytű. Olyannyira, hogy ma, amikor az egyik legkiemeltebb és legvitatottabb témának számít a köztársasági elnök személye, többen azt írják, Kepes Andrást szeretnék ebben a szerepben látni.

„Kepes András jónéhányunknak mérce… A régi, színvonalas gondolkodás egysége.”

„Kepes András személyisége, tudása, szavai tükrözik az emberi minőséget!”

„Kepes András lehetne a legmegfelelőbb köztársasági elnökünk!”

„Nagyon jó köztársasági elnök lenne, ha legalább öt évvel fiatalabb lenne. Nagyon szeretem Kepes Andrást.”

„Példaértékű intellektus.”

„Ő az, aki egy tökéletes köztársasági elnök lenne…”

„Amióta megy a lamentálás, hogy ki lehetne a megfelelő köztársasági elnöke ennek az országnak, nekem egyfolytában Kepes András jár az eszemben. Őt teljes szívemből el tudnám fogadni Magyarország szimbólumaként.”

Éppen ezért kíváncsiak voltunk, hogy a közel százezres követőtáborral rendelkező író figyeli-e ezeket a véleményeket, és ha igen, mit gondol róluk. A story.hu ezért megkereste Kepes Andrást, aki megköszönte a pozitív hozzászólásokat, és így reagált a kommentekre:

Az ember szereti, ha dicsérik. Az is jólesik a lelkemnek, hogy köztársasági elnök lehetnék. Ez bizalmat jelent, hiszen ez azt feltételezi, a személyemhez egyfajta nemzetösszetartó erőt párosítanak. Persze attól még nem értek hozzá, másrészt nincsenek is ilyen ambícióim, de köszönöm.