A terhessége alatt annyiszor hallotta az ismerőseitől, hogy a gyerek mellett lemondhat majd az alvásról, hogy már a legrosszabbra készült. Ezzel szemben Megyeri Csilla kislánya majdhogynem átalussza az éjszakát, mindössze egyszer kell csak hozzá kelni.
Mint a Niagara
A két hónap alatt csak pár nehezebb estéjük volt. „Az is csak azért, mert nem volt annyi tejem, amennyitől Alessia jóllakott volna. Hihetetlen étvágya van, emiatt kis ideig kénytelen voltam kiegészítőként tápszert is adni neki. Attól viszont megfájdult a hasa, és nem tudott aludni.
Hál’ isten, ez gyorsan megoldódott, elkezdtem tejserkentő italt inni, és mint a Niagara-vízesés, úgy megindult a tejem!
– kezdi nevetve az édesanya. – Azóta a gyereknek semmi baja. Reggel hétig alszik, tehát így én is ki tudom magam pihenni. És tök jól vagyok! Nagyon élvezem a babázást, az anyaságot. A terhesség utáni depresszió messziről elkerült, mondjuk, nem is vagyok az a típus. Viszont ami meglepett, hogy nem vagyok egy paramami…”
Pedig amikor hazaengedték őket a kórházból, tele volt kérdésekkel meg aggodalmakkal. „És hát volt bennem majré, hogy egyáltalán hogyan fogom életben tartani ezt a gyereket?! Vicc, hogy még egy horgásznak is engedélyt kell szereznie, minket, anyákat meg nem készítenek fel egy ennyire fontos feladatra!”
„Lenyugodtam, lelassultam”
A szülés után sokat faggatta az édesanyját, a barátnőit, folyton leste az ápolókat, mint mondja, szeretett volna valamivel felkészültebben hazamenni a kórházból. „Amíg bent voltunk, szívtam magamba a tudást. Kértem segítséget szoptatási tanácsadótól, kérdezgettem a nővéreket, mire érdemes figyelni, és persze nagy segítség, hogy
a párom, Nicola már tapasztalt apuka, van egy két és fél éves kisfia
– magyarázza. – Persze sok minden jön ösztönből is. Szinte az első pillanattól kezdve érzem, hogy -Alessia miért sír. Könnyen ráhangolódtam. Illetve könnyen átadtam magam az anyaságnak. Szerintem sokan rám sem ismernének, annyira lenyugodtam, lelassultam. Lehet, hogy ennek köze van a koromhoz is. Azért kommentben megkaptam már párszor, hogy későn vállaltam gyereket… Ezt én máshogy gondolom.
Igen, harmincnyolc évesen szültem, de mit csináljak, ha csak két éve találtam rá arra a férfira, akiben megláttam a gyerekem apját?!
Plusz mostanra már kibuliztam, kiéltem magam, felépítettem a karrierem, az egzisztenciámat, tudom, ki vagyok, tehát ennél jobb korban nem is szülhettem volna.”
Megyeri Csilla már dolgozik
Úgy érzi, a kislányával lett igazán kerek az élete. „Amennyire lefáraszt a kicsi, annyira fel is tölt. Például sokszor van, hogy amikor a baba alszik, én nem fekszem le vele pihenni, hanem rendbe teszem a házat, vagy dolgozom kicsit.”
Csilla azt mondja, jólesik számára a munka is. „Nem vállalok sokat, de mivel nem akartam nagyon kiesni belőle, így csinálgatom. Főzni viszont kevesebbet szoktam, és Nico nem is várja el tőlem, hogy minden áldott nap meleg ételt tegyek az asztalra. Nem is nagyon férne bele. Érthetően magamra sem úgy jut idő, mint régen – neveti el magát.
Egyébként, ami az alakomat illeti, nincs okom panaszra!
Már csak négy és fél kiló maradt rajtam a tizenötből, és konkrétan lapos a hasam… Bár erre van egy tippem, ugyanis még 2021-ben volt egy zsírleszívásom, és akkor azt mondta az orvosom, dr. Tizedes György, ez annyira jól sikerült, úgy le lett szívva az izomig, hogy nem hiszi, hogy erre a hasra sok zsír fel fog jönni. Úgy látszik, igaza lett – mosolyodik el. – Szóval tényleg jól vagyok, lelkileg és testileg is.”
Kiemelt kép: archív/fotocentral.hu
