Igaz, az elengedéssel neki is volt dolga, de az nagyban megkönnyíti a helyzetét, hogy a másik két gyereke, Bende és Jázmin még otthon él. „Illetve még az is, hogy tudom, a fiam jól választott. Emlékszem, amikor Ábel először hazahozta Noémit bemutatni, miután elmentek, összenéztünk Jázminnal, hogy ezek ketten egymásnak vannak teremtve. Akkor az anyai szívem megnyugodott” – kezdi Jaksity Kata.

Teljes titokban
A fiatalok rendszeresen hazalátogatnak, vasárnaponként általában együtt ebédelnek, amiért az édesanya hálás. „És ezt önszántukból teszik! – mondja nevetve. – Nem járok a nyakukra, nem hívom őket mindennap, mégis tudok róluk. Ábel gyakran videótelefonál, hogy lássa Pablo kutyát. Szerencsére nem kötelességből jönnek, hanem mert igényük van arra, hogy együtt legyünk. Beavatnak az életükbe, a terveikbe, de itt jegyezném meg, az eljegyzésről egy szót sem tudtam! De ennek is megvan ám az oka… Egyszer csúnyán elszóltuk magunkat a lányommal. Ugyanis nem tudtuk, hogy ki vagyunk hangosítva – azt pláne nem, hogy Noémi is hall minket –, amikor Ábellel beszéltünk telefonon, és a Valentin-napi meglepetés vacsoráról kérdeztük, amit neki szervezett. Így a lánykérésnél nem tudtunk semmit elkottyintani, mert fogalmunk sem volt róla! Ábel Miamiban naplementekor kérte meg a kezét, és miután Noémi igent mondott, hívtak, hogy elújságolják.”

Egész nap aggódott
Mivel ekkor itthon hajnali kettő volt, Kata aludt, így nem vette fel. Másnap reggel rögtön visszahívta őket, mindhiába, hisz akkor már náluk volt éjszaka. „Ez azt jelenti, hogy egy egész napon át idegeskedtem miattuk… Mi másért hívnának az éjszaka közepén, ha nem azért, mert valami baj van?! Aztán délután végre elértük egymást. Videóhívást indítottak, én épp egy hipermarket közepén álltam. Ábel mondogatta, nézzem Noémi ujját, mert valami történt vele! Először a frász fogott el, de aztán megpillantottam a gyűrűt… Otthagytam a kosaram, kiszaladtam a boltból, és velük örültem!”
Egy darabig úgy volt, hogy majd csak 2026 tavaszán fogják megtartani az esküvőt, viszont mivel Kata menye épp akkor államvizsgázik, jobbnak látták előrehozni. „Le a kalappal Noémi előtt, mert iskola és munka mellett szinte teljesen egyedül szervezte meg az egészet, persze Ábel segített neki. Amióta összeköltöztek, mindketten saját lábra álltak. Ábel tíz évig velem dolgozott, ő volt az operatőröm és vágóm, most egy ügynökségnél dolgozik mint médiacsoport-vezető. Noémi pedig az egyetem mellett kommunikációval és rendezvényszervezéssel foglalkozik.”
Ezernyi kép és emlék
Hogy Kata mit érzett akkor, amikor a fia kimondta az igent? „Lepergett előttem az egész gyerekkora… Hogy milyen volt őt először a karomba venni a szülés után, amikor éjszakánként lejártam vele a lábam, le-föl járkálva a lakásban, hogy elaludjon, a diplomaosztója a Covid kellős közepén… És közben hitetlenkedtem, hogy most épp megnősül. Gondoltam magamban, ilyen öreg vagyok? Vagy ő nőtt fel? – neveti el magát. – Csodás, meghitt ceremónia volt. Negyvenen voltunk. Fontos volt nekik, hogy csak azok legyenek ott, akik tényleg a mindennapi életük részesei. A vacsorán én is beszédet mondtam… Azzal kezdtem, hogy innentől már egészen mást fognak nekem jelenteni az anyósviccek. Majd elmondtam, számomra az ő boldogságuk a legfontosabb, és hogy azt érzem, a három gyerekem mellé kaptam még egy lányt is.”
Kiemelt kép: Archív



