Csepregi Éva testileg és lelkileg is megújulva lépett színpadra múlt héten az MVM Dome színpadán. Egy éve készült a Fináléra, és büszkén mesélte, hogyan sikerült a nagy átalakulást megvalósítania. Nem szerette már, ahogy álltak rajta a ruhák, zavarta, hogy kevésbé bírja szuflával a koncerteket, amelyekből még mindig szép számmal akad a Neoton Família Sztárjai életében. Ezért tavaly, édesanyja január 6-ai születésnapján elhatározta, a Fináléra megújul.
„Sikerült az életmódváltás”
„Lassan kúsztak fel rám a kilók, és nem szívesen fogadtam el, hogy a tükörből már egy másik Éva néz rám. De sikerült az életmódváltás, tíz kilót fogytam a koncertre. Amikor az áhított súlyt elértem, onnantól mindennap mérlegre álltam, hiszen azt meg is kellett tartanom, de fél éve stabilan ugyanannyit mutat a mérleg. Sőt most még egy kilóval kevesebbet is.
De meg is tettem mindent ennek érdekében. Délután négy óra után nem ettem, vagy ha muszáj volt, akkor is csak valami könnyűt, például egy joghurtot. És megtoltam a tornát is. A nyarunk, amit – ha szabad így mondani – már a januári nagykoncertünk próbáinak fogtunk fel, sűrű volt, és bizony el vagyunk kényeztetve, mert a fellépéseink utána mindig bőséges a catering.
A sültes tálak nagyon csábítóak, főleg, miután lemegy a feszültség az emberről, de én már meg tudom állni, hogy ne egyek. Ilyenkor mindig arra gondolok, nem azért fogytam le, hogy újra elengedjem magam. Hogy énekesnőként van felelősségem, hiszen a Neoton-életérzést nem tudom pluszkilókkal olyan könnyen átadni a közönségnek” – meséli.
„Elbőgtem magam”
Csepregi Éva nagyon izgult. „A legemocionálisabb pillanat az volt, amikor beléptem a koncert helyszínére, ahová egy kiállítást is szerveztünk azoknak a rajongóknak, akik olyan jegyet váltottak, hogy velünk is személyesen találkozzanak, és megnézzék a relikviáinkat. Mi pedig igyekeztünk mindent, ami fontos az együttes életében, megmutatni nekik. Dávid, a fiam ebben is nagy szerepet vállalt, ahogy a koncert többi részében is, amit ő rendezett.
Ahogy megláttam a régi újságcikkeket, a régi önmagamat, ahogy futottak a filmek és a csillogó szempárokat az emberek szemében, ott elbőgtem magam, de csak éppen hogy, hiszen tudtam, hogy ennek most nagyon jól kell sikerülnie. Meg is tettünk érte minden óvintézkedést.
Az előző hónapok, de főleg az előző hét az már tele volt feszültséggel. Főleg, ahogy közeledett a koncert időpontja, és egyre biztosabbá vált, hogyha kisgyerekek hullanak az égből, akkor is színpadra állunk január 10-én. Én még a szokásosnál is jobban rágyúrtam az éneklésre a vokálosunkkal, aki egyben az énektanárom is. És megállapodtunk abban a tagokkal, hogy a koncertig senki nem síelhet, de nem csak a testi épségünket, az immunrendszerünket is óvjuk.
Én például már hónapok óta maszkban jártam emiatt.
Az immunrendszeremet teljesen Szemők Adrienn természetgyógyász barátnőmre bíztam. De aztán az időjárás így is megtréfált bennünket a hatalmas hómennyiséggel és a mínuszokkal. Nekem óriási szerencsém volt, mert épp megcsináltattam a garázs előtti bejárót, így az autómba úgy tudtam beszállni, hogy a járda is száraz volt. De az ördög nem alszik, féltem a sérüléstől, ezért Izing Klára asztrológus barátnőm tanácsát is kikértem, és vártam, hogy a csillagok állásából azt olvassa ki, ami megnyugtat.
Szerencsére nagyon jó koncertet és elég jó évet javasolt. És nemcsak nekem, de a fiamnak, Heatlie Dávidnak is, hiszen az én jóllétem az mindig nagyban függ attól, hogy az övé hogy alakul.”
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Egyedül csak Pásztor László mondott igent
Az együttest kereken hatvan évvel ezelőtt, 1965 decemberében Pásztor László és Galácz Lajos alapította. Az elmúlt hatvan évben pedig számos tag megfordult a Neoton életében. „Az együttes nevét egy csehszlovák gyártmányú Jolana Neoton gitárról találták ki, amin akkoriban Pásztor Laci játszott. Mi, a Kócbabák csak tíz évvel később 1972-es Ki mit tud?-ra csatlakoztunk.
És nekem azóta is erről az együttesről szól az életem, aminek persze volt sok hullámvölgye, de azért rengeteg szép pillanatot őrzök.
Ha belegondolok, hogy anyukámék soha életükben nem jártak külföldön, én pedig 1973-ban eljutottam Svédországba, egy olasz énekesnőt kísértünk Katona Klárival és a Vári ikrekkel, és tíz évig voltunk jelen a japán piacon is – hatalmas élmény.
Csak azt sajnálom, hogy bár nagyon sok tagja volt az elmúlt hatvan évben az együttesnek, nem mindenkivel olyan jó és aktív már a kapcsolat. Tavaly januárban az Erkel Színházba még Pál Évát próbáltam rábeszélni, hogy lépjünk fel együtt, de azt mondta, ő már nem akar Kócbabaként szerepelni. Elfogadtam, ahogy azt is, hogy a mostani koncertre a régi nagy családból egyedül Pásztor Laci ünnepelt személyesen velünk.
Segítségünkre volt a lánya, Noémi is abban, hogy ez megvalósulhatott. Hiszen őt is rá kellett beszélni a szereplésre. Tavaly lett nyolcvanéves, és nagyon kijárt még neki egy olyan igazi nagy pillanat. 2005-ben volt velünk utoljára színpadon, de most, amikor elénekelte a Szép nyári napot, attól mindannyian elérzékenyültünk, mert kétségtelenül a koncert csúcspontja volt. Ahogy az a pillanat is, amikor Jakab Gyuri – sajnos már csak virtuálisan – énekelt nekünk, és mi vokálozhattunk neki.
Skót rokonok
A Neotonnal ünnepelt sok barát és a családtagok is. „Sajnos a fiam édesapja, Bobby már nem lehetett velünk, de itt voltak a skót rokonok, az öt testvére közül Cosmo és Tina, valamint a párjaik. A koncert másnapján kísértük ki őket a repté re, sokat jelentett a jelenlétük.”
Kiemelt kép és fotók: Olajos Piroska/fotocentral.hu
