A színház és filmkedvelő közönségnek sem Ernyey Bélát, sem Várkonyi Zoltánt nem kell bemutatni. Ernyey Béla színészként hazai és nemzetközi színtéren is megállta a helyét, Várkonyi Zoltán tehetsége mellett pedig még az irigyei is fejet hajtottak: kiváló színész, rendező, színházigazgató volt, aki például Jókai Mór regényeit is úgy tudta filmvászonra vinni, hogy az még a fiatalokat is a képernyő elé szegezte, sőt szegezi a mai napig is.
Ennek a két embernek az életútja évekre összeforrt, majd aztán egy nézeteltérés miatt örökre hátat fordítottak egymásnak. Történt ugyanis, hogy az 1966 óta a Vígszínházban játszó és igencsak megbecsült művészként nyilvántartott Ernyeynek szerződést ajánlott a bécsi Theather an der Wien, amit Várkonyi, a színház direktora nem nézett jó szemmel.
Fizetés nélküli szabadságot kért
Kadarkai Endre Hallgatlak – Jótanácsok az élethez című podcastjában Ernyey vegyes érzelmekkel ugyan, de kőkeményen beleállt a legendás művészbe. Bár közben többször is hangsúlyozta a néhai direktor senkihez sem mérhető tehetségét.
Mégis mi történt közöttük az utolsó, balul elsült 1973-as beszélgetésük során? Annyi biztos, hogy ezután Várkonyi sose többet nem állt szóba Ernyeyvel, aki később próbált békejobbot nyújtani.
„Nem rajtam múlott – szögezte le már az elején Ernyey Béla. – Én először is azt mondtam neki, hogy engedd meg, hogy kimehessek egy fantasztikus rendező, fantasztikus darabjának a címszerepére Ausztriába. Megpróbálhassam magam, azt, amit mindig szerettem volna. Valódi, nagy amerikai musicaleket játszani, és utána visszajöhessek.
Tehát kértem egyéves fizetés nélküli szabadságot, és ezután az utolsó, rossz beszélgetés után én még próbáltam kintről egyszer meghívni előadásra, még csak nem is válaszoltak.
Tudom, hogy elértem, a titkárnővel beszéltem, és tudom, hogy átadta, de nem is jeleztek vissza.”
Az emberi nagyság hiánya
Kadarkai próbált a konfliktus mélyére ásni, és végül Ernyey elmesélte, a pénzen bukott meg a kapcsolatuk. „Emberként az én szememben – pedig hát jóval fiatalabb voltam – megbukott, mert rákérdezett a pénzre. Állítom neked, nem is tudtam, hogy mennyi lesz az a pénz. Ez nagyon hülyén hangzik, de annyira szerettem volna menni, hogy ha azt mondják, hogy nagyon pici, de jöjjön, akkor is mentem volna. Nem is beszéltünk a pénzről, csak a legvégén, akkor tudtam meg” – fejtegette Ernyey, hogy úgy mondott igent a szerepre, hogy akkor még le sem fixálták a gázsiját.
Ernyey Bélát már akkor is zavarta, hogy Várkonyi Zoltán az anyagi ügyeit firtatja. „Benne nem volt meg az emberi nagyság, hogy ezt kihagyja. Nem tudta kihagyni azt, hogy megkérdezze, mennyit keresek, hogy én azért megyek-e el, mert több a pénz. Mondtam, egészen biztosan nem ezért, hanem mert szeretném magam kipróbálni.
Addig-addig kérdezett, amíg el kellett mondani, hogy mennyi lesz a fizetésem.
Na ott most volt egy nagy ellentmondás, mert nekem akkor 3000 Ft volt a Vígszínházban az úgynevezett – hogy a te szavaidat használjam – a sztárgázsim, a bécsi színházban pedig 3000 schilling. És akkor elkezdte ezt számolgatni, hogy hát ha feketén számolom, ez akkor is csak 21 000 Ft, és akkor ott azért nincsen senki, muszáj sok pénzt kiadni lakásra…”
Házassága is tönkrement
A színész felidézte, Várkonyi a pénzen keresztül próbálta rávenni a maradásra. Ernyey azonban felvilágosította, hogy előadásonként jár a 3000 schillinges gázsi. Ráadásul a darabokat a hét minden napján játszották, hétvégén pedig duplán!
„Abban a pillanatban láttam, hogy valami olyasfajta ütést kap, amiből nem lehet felkelni. Nem lehet azt mondani, hogy ja, hát akkor sok szerencsét, szevasz, majd látjuk egymást.
Amikor ezt kimondom, elcsuklik a hangom, mert annyira nagynak és zseninek és fantasztikusnak találom, hogy most is sajnálom azt, hogy egy ekkora ember, egy ekkora tehetség elbukott egy apró számtanon.”
Vajon bárki nemet tud mondani egy ilyen ajánlatra? Ami nemcsak anyagi biztonsággal, hanem nemzetközi sikerrel is csalogat? Aligha. Ernyey később hozzátette:
„Egyetlen nagyon nagy összetartó erő van Magyarországon: az irigység. Kérdezem én, ő miért lett volna kivétel a többi irigy között?”
Végül a színész elvállalta az osztrák felkérést, amire az első házassága is ráment, mert balett-táncos felesége nem tudta elképzelni az életét külföldön.
Kiemelt képek: Trenka Attila/fotocentral.hu; Fortepan/Szalay Zoltán
