Peter Srámek testvére mindössze 3 évvel fiatalabb bátyjánál, így szinte együtt nőttek fel. „Mindent együtt csináltunk, ugyanazokat a játékokat, filmeket, programokat szerettük. Ugyan néha összerúgtuk a port, de ezek nem tartottak sokáig. Jó testvérek voltunk már gyerekkorunkban is” – kezd bele Peter.
A híres varázsló és asszisztense
Martin is hasonlóképp emlékszik, támogatták egymást, amiben csak tudták. „Peti már gyerekként is imádott a figyelem középpontjában lenni, rendszeresen szórakoztatta valamivel a környékbeli srácokat. Leggyakrabban azt találta ki, hogy ő egy híres bűvész vagy varázsló, és különböző attrakciókat mutatott be. Én meg az asszisztense voltam ezekben a mutatványokban, általában nagy sikert arattunk a többieknél” – meséli nevetve Martin. Az idilli testvéri egység aztán némiképp megtört egy időre, amikor Peter 15 évesen Pozsonyba költözött. „De még ekkoriban is tudtuk, ha baj van, mindig ott leszünk egymásnak. Kamasz voltam, barátnőm lett, más dolgok lettek fontosak. Majd a konzervatórium után szinte azonnal jött a Rising Star, ami végérvényesen megváltoztatta az életemet” – mondja örömmel az énekes.
Nem volt mindig így
Az énekes és testvére természetesen a karácsonyt is együtt töltötte, hisz ilyenkor náluk is összegyűlik a család. Ma már sokkal jobban örülnek ennek, mint az ajándékoknak, de ez nem volt mindig így. „Évekkel ezelőtt kinéztem magamnak egy laptopot, amit aztán karácsonyra meg is kaptam. Annyira megörültem neki, hogy elkezdtek folyni a könnyeim. Majd kiugrottam a bőrömből. Máig nem dobtam ki, mert annyira kedves emlék, pedig már rég nem működik” – eleveníti fel Peter a családi emléket.
A műsort Martin, az öccse az első sorból fekete öves szurkolóként követte végig, de ő közel sem mozog olyan otthonosan ebben a világban, mint a bátyja. „Semmi pénzért nem állnék színpadra. Peti remekül megállta a helyét ebben a szakmában, iszonyúan közvetlen, mindenkivel gyorsan megtalálja a közös hangot. Ez sajnos nem jellemző rám: én sokkal csendesebb, visszahúzódóbb alkat vagyok, szinte minden szavamat átgondolom, mielőtt kimondom” – mondja nevetve.
Pontos és megfontolt
Azért Martinnak van néhány olyan tulajdonsága, amit fivére is szívesen elsajátítana. „Ő sokkal önállóbb, én túlságosan gyakran kikérem anyukám tanácsát. Martin pontos és precíz, ezek nem feltétlen jellemzőek rám. Én sajnos mindent halogatok, és csak az utolsó pillanatban teljesítek. Emellett tervezőkészség sincs bennem, ő, ha elutazik valahova, már hónapokkal korábban minden lépését kitalálja, én pedig sokszor azt sem tudom, hol töltöm az éjszakát, amikor elindulok nyaralni. Talán nem véletlenül lett gazdasági mérnök, hiszen ezek a tulajdonságok a munkájában is rendkívül hasznosak” – mondja az énekes.
Soha többé közös edzés
De Martin nemcsak a számok világában igazodik el könnyen, hanem az edzőtermekben is, nem úgy a testvére. „Világéletemben távol állt a tőlem a sport meg a testépítés, neki viszont ez a kedvenc hobbija, és mivel én egy joghurttól is képes vagyok hízni, kitaláltuk, hogy segít jobb formába lendülni. Le is mentünk edzeni. Nem mondott semmi rosszat, de minden az arcára volt írva, úgyhogy nagyjából fél óra után beláttuk, nem lesz több közös edzésünk” – meséli nevetve Peter. „Valahogy én így érezném magam a színpadon, mint ő az edzőteremben. Nem az ő terepe” – teszi hozzá Martin. De utólag már ezen is jót nevetnek, ugyanis a különbözőségeik dacára kifejezetten szoros a kapcsolatuk. „Minden titkomat ismeri, tudom, bármilyen kérdéssel fordulhatok hozzá. Sokkal bensőségesebb is a kapcsolatunk, mint édesapámmal, akivel jóban vagyunk, de nem hívjuk fel egymást egy fárasztó nap után, vagy nem ülünk le egy sörre csak úgy, beszélgetni. Noha Martinnal teljesen más terveink vannak, hisz neki Szlovákiában jó állása van, ezért ott vagy külföldön képzeli el a jövőjét, én pedig itt, Magyarországon. Ám legyen közöttünk bármekkora is a távolság, tudjuk jól, bármiben számíthatunk egymásra” – összegez Peter.
Kiemelt kép: Olajos Piroska/fotocentral.hu
