A Szentivánéji álom Titánia szerepét játszotta az akkori Várszínházban Csomor Csilla, és volt benne egy akrobatikus jelenete. A nagymonológja előtt négy méter magasból kellett leugrania, közben szaltóznia, majd amikor földet ért, folytatta a monológját. Csilla, legyőzve a félelmét, megküzdött a feladattal, sokáig jól is ment, mígnem a végzetes napon megtörtént a baj.
Elszakadt a térdszalagja
A jelenet cirkuszba illő mutatvány volt, nem véletlen, hogy a rendező, a színház vezetősége a cirkuszból hívott képzett akrobatát, aki betanította Csillának az ugrást, a szaltót. „Jó párszor lepróbáltuk a jelentet, jó sok előadáson túl voltunk már, én mindegyik előtt ellenőriztem a matracot, amire ugranom kellett, hogy rendben van-e. Az ominózus előadás előtt túlságosan keménynek találtam, amit az ügyelőnek azonnal szóvá is tettem. ’Sanyi, túl kemény a matrac’, mondtam, mire ő azt válaszolta: ’Csillagocska, még csak hat óra, az előadás hétkor kezdődik. Lyukas a matrac, ezért keményebbre fújták a kelleténél, de hétre leereszt kicsit, és akkor pont jó lesz.’ Hát hét órára nem eresztett le, így úgy beleálltam a kőkemény matracba, mintha betonba ugrottam volna. Összecsuklottam, elszakadt a térdszalagom, pokoli fájdalmakat éltem át, szirénázva vitt kórházba a mentő.”
Egy évig nem tudott dolgozni
A színésznőt műteni kellett, utána jött a rehabilitáció, ami egy évig tartott, addig dolgozni sem tudott. „A színházi szerepeimet átvették a kollégák, új darabot nyilvánvalóan nem tudtam próbálni. Akkor már ment a Barátok közt sorozat, hetekig, hónapokig egyáltalán nem tudtam forgatni, később, amikor már sántikálva és segítséggel tudtam közlekedni, visszamentem dolgozni. A sorozat Zsuzsa nénijét a kollégák hol a falhoz támasztották, hol leültettek, mert csak így ment a munka. Utólag is hálás vagyok a produkciónak, a kollégáknak azért az önzetlen segítségért, együttérzésért, támogatásért, amit akkor az irányomban tanúsítottak.”
Nem fordulhat elő ilyen baleset
A teljes felépülés egy évig tartott, komoly anyagi hátrány érte ezalatt, de a színház nem akarta elismerni a felelősségét. Mondván, minek ugrál a Csomor Csilla. „Csomor Csilla nem önszántából, úri passzióból és jókedvében ugrándozott, hanem ez volt a dolga, ez volt a szerepében megírva. Természetesen bepereltem a színházat, de egy fillért sem fizettek nekem, hanem a színház biztosítója állta kizárólag a számlák alapján a költségeimet. A színháznak ugyanis van biztosítása, de a színészre nem kötnek. Huszonnégy évvel ezelőtt volt a balesetem, akkor 800 ezer forintot fizetett a biztosító. Ebből nekem egy árva fillér nem maradt. Rehabilitáció, taxi, orvosi kezelések… Gyorsan elfogyott az a pénz. De visszatérve a Nemzeti Színházban történt két színész balesetére, az igazgató úr, Vidnyánszky Attila azt mondta, a színház veszélyes üzem. Ezt nem ő találta ki, ezeréves bölcsesség, minden színész tudja. Viszont ha egy színész jelzi, hogy valami nincs rendben éppen a veszélyessége miatt, még inkább oda kellene figyelni. Egyszerűen ilyen baleset, ami velem, korábban jó pár kollégámmal, és most Szász Julival és Horváth Lajos Ottóval történt, nem fordulhat elő soha többet.”
Többmilliós kártérítés járna
A Nemzeti Színház két színésze az előadás díszletének felső emeletéről, több méter magasból zuhant a mélybe. Horváth Lajos Ottó karjaiban tartotta Szász Júliát, így értek földet. Olyan súlyos sérüléseket szenvedtek, hogy mindkettőjüket műteni kellett, fizikai és mentális rehabilitációjuk a mai napig tart. A rendőrség nyomoz, hogy kiderüljön, ki a felelős a balesetért. A két színésznek több millió forintos kártérítés járna, amiből eddig egyetlen fillért nem láttak, ezért ügyvédhez fordultak.
Horváth Lajos Ottó így nyilatkozott egy interjúban: „Mondhatni, az idővel futok versenyt. Ahhoz, hogy a kéz- és lábsérüléseim a lehetőségek szerint helyrejöjjenek, minimum egy évre van szükségem.” Szász Juli pedig azt mondta: „Régóta érik már bennem a gondolat, hogy változtatni kell a munkával való kapcsolatomon, amely folyamatot a baleset csak felgyorsította. Az biztos, hogy úgy nem szeretném ezt folytatni, ahogy eddig csináltam.”
Kiemelt kép: Birton Szabolcs/fotocentral.hu