Benedek Miklós sokszor hangoztatta, kárpótolta őt az élet a sok nehéz pillanatért, amit át kellett élnie, nem egyet szinte gyerekként. Fájdalmasan élte meg a szülei válását, ahogy azt is, hogy a bontóper után édesanyjával élt tovább, és nem édesapjával, ahogy szerette volna. „Nagyon szerettem az anyukámat is, de neki súlyos, nehéz élet jutott. Miután elvált apámtól, újból férjhez ment, majd a nevelőapámat Bukarestbe küldték dolgozni. Mi is mentünk vele, s mire hazajöttünk 1957-ben, nem mehettünk vissza a lakásunkba, így nem volt hol laknunk. Engem egy évre betettek a Vendel utcai intézetbe – mesélte egykor Benedek Miklós a Storynak. De talán jobb is, hogy nem édesapjához került a válás után, hiszen Benedek Tibor, a kabaré koronázatlan királya 52 éves korában eldobta magától az életet. Miklós mindössze 17 éves volt ekkor, szinte még gyerek. – Öngyilkos lett. Csak sejtéseim vannak, miért. Váratlanul ért a halála. Éppen iskolába indultam, amikor anyám leültetett, majd azt mondta: ’Fiam, ma nem mész iskolába. Bemondta a rádió, hogy meghalt az apád.’ A mai napig nem dolgoztam fel az elvesztését.”
Fájdalmas, hogy nem ez volt az egyetlen tragédia az életében, amivel meg kellett küzdenie. Féltestvére, öccse szintén önkezével vetett véget az életének. „Ez a sok fájdalom rányomta a bélyegét anyám lelkiállapotára, a családunk életére” – mondta korábban. Megannyi veszteség és nehéz év után valóban kárpótolta az élet a meggyötört szívű színészt. Feleségével, Évával két gyermekkel ajándékozta meg őket a sors: Tiborral és Alberttel. Előbbitől születtek meg később az unokái is: az Olaszországban élő, a vízilabdázó korábbi kapcsolatából született lánya, Ginevra, valamint az Epres Pannitól született Mór és Barka. Csakhogy az élet újból kegyetlenül bánt vele, amikor is elvesztette nagyobbik fiát, Benedek Tibort. Azt mondják, annál nagyobb fájdalom nem létezik, amikor egy szülőnek el kell temetnie a gyermekét, így nem csoda, hogy sokáig képtelen volt beszélni a súlyos veszteségről. A 168 óra Maflás című műsorában Csernus Imrének is csupán szűkszavúan válaszolt, amikor a fiáról kérdezte. Elárulta, minden este kiül a kertjébe, felnéz a csillagokra, és úgy beszélget Tiborral. „Mert ő él, itt van, velünk van” – mondta mindig határozottan.
Benedek Miklóst élete utolsó éveiben súlyos betegség kínozta, erős COPD-je, azaz krónikus obstruktív tüdőbetegsége volt. Testi megpróbáltatásai mellett a múlt emlékei sem kímélték: édesapja, öccse és fia halála miatt ő sem tagadta, hogy fél az elmúlástól. Vigaszt az unokái jelentették számára: Mórban, főleg a mosolyában a fiát, Tibort látta. Barka pedig talán egy nap nagypapája imádott hivatását, a színészetet választja. „Mondom neki, hogy hagyd abba a balettet, menj el színésznőnek! De nem akar. Nem akarja otthagyni a balettet, mert nagyon szereti” – mesélte a Mokkában nem is olyan rég a színész, aki megannyi lelki megpróbáltatás után most, 77 éves korában örök nyugalomra tért.
Kiemelt kép: Schumy Csaba/fotocentral.hu
