Címlapsztori

A legendás tévések 45 éve barátok: „Nem arról szól a kapcsolatunk, hogy két öreglány receptet cserélget”

Bay Éva, Mohai Gábor és Endrei Judit nosztalgiáztak egyet a kedvünkért, és arról is meséltek, mit jelentenek ma ők hárman egymásnak.

„Magányos műfaj volt a miénk”

Mindhárman tesznek azért, hogy a kapcsolatuk ne vesszen el, mondja Endrei Judit. „Magányos műfaj volt a miénk, hiszen egymást váltottuk a stúdió­ban. Már akkor mély szimpátiával voltunk egymás iránt, de igaz barátság a tévé után alakult ki közöttünk. És hát rendszeresen beszélünk, hisz mindhármunk részéről van rá igény. Tudjuk, a másik mivel foglalatoskodik épp, sőt ha tudom, hogy valamelyikük képernyőn lesz, biztos, hogy megnézem. Minket nem a múlt tart össze, együtt ritkán is szoktunk nosztalgiázni. Most, hogy összejöttünk erre a jókedvű, közös fotózásra, felidéződnek mókás pillanatok. Például mindig nagyon vártuk Hofi szilveszteri műsorát, olyankor mindig mi is jól szórakoztunk, nem csak a nézők. Vagy amikor már véget ért az adás, de egyikünk sem rohant haza, és hajnali kettőkor még koccintottunk egyet az új esztendőre. Imádtuk, élveztük a munkánkat, a nézők meg szerettek minket. Emlékszem, egyszer kaptam egy levelet – még meg is van valamelyik fiók mélyén –, amiben egy hölgy azt írta nekem, hogy a legszörnyűbb gondolatokkal küzdött egész este, nagy magányában le akart számolni az életével, de végül annyira belefeledkezett a műsorba, annyira sokat adtunk neki, hogy egyszer csak azon kapta magát, hogy elmúlt éjfél. Megköszönte, hogy vidámságot csempésztünk az otthonába. Ez a mai napig mélyen érint. Szóval hál’ isten, van mire emlékezni. De mint ahogy említettem, Évával és Gáborral sokkal inkább a jelent osztjuk meg egymással. Ugyan szilveszterkor nem jövünk össze, mindenki otthon, mondhatni, öregesen ünnepel… – nevet fel. – Másnap biztosan hívjuk egymást, hogy a legjobbakat kívánjuk 2024-re is.”

„Tódulnak is a fejembe az emlékek”

Minden azzal kezdődött, amikor Bay Éva a férjével Szentendére költöztek. „És így mélyült el a barátságunk Judittal, aki több mint ötven éve szentendrei lakos. Ha bárki azt gondolná, hogy arról szól a kapcsolatunk, hogy például a két öreglány receptet cserélget, elárulom, a legkevésbé sem – mondja nevetve az egykori bemondónő. – Havonta egyszer vala­melyikünknél összejövünk, eszünk, iszunk, megvitatjuk az élet kisebb és nagyobb dolgait. Mellette színházba járunk, nagyokat sétálunk, néha csak a másik felé kanyarodunk, hogy beköszönjünk. Vagy épp Gábornál futunk össze, aki szintén jó kis bulikat szokott tartani. Megmaradtunk egymásnak, ami fantasztikus, pláne hogy negyvenöt évről beszélünk. Ahogy ezt kimondom, tódulnak is a fejembe az emlékek. Még vörösboros italt is főztem élő adásban, hogy kitöltsem a maradék tíz percet… Bezzeg arra nem emlékszem, mit főztem tegnap – tréfálkozik. – Hát ma már nagyon másról szólnak számomra a szilveszterek. Szörnyű lettem, mert évek óta átalszom. A férjem megígértette velem, hogy idén legalább az éjfélt meg­várom. Pláne ha már a főtérre nem megyünk ki koccintani.”

„Volt, hogy az országgal ünnepeltem”

Mohai Gábor leginkább barátokra, nyugalomra vágyik, illetve hogy csendesen, a kutyusai társaságában töltse az év végét. „Először is köszönjük ezt a fotózást, ami most felért nekünk egy jó kis közös programmal – kezdi mosolyogva a műsorvezető. – Nem is tudom, idén össze tudtunk volna-e még így jönni. Persze telefonon is szoktunk beszélni, de az nem ugyanaz. Nekem is rohanósra sikerült ez a december, hol a rádióba mentem, hol jótékonysági rendezvényre vagy gálaestre. Viszont az év utolsó napjai már csendesebben teltek, aminek szívből örülök.” A volt kolléganőihez hasonlóan, ő is az otthona nyugalmában várta az új évet. „Ezt máshogy el sem tudnám képzelni. Volt idő, amikor a szilveszter azzal telt, hogy felkonferáltam a köztársasági elnök újévi köszöntőjét, mostanság pedig azzal, hogy igyekszem megóvni a két kutyám lelki békéjét a nagy durrogtatások kellős közepette. Szeretem a csendet, a nyugalmat, el sem tudnám képzelni, hogy nagy társaságba menjek szilvesztereste. Az is megvolt. Volt, hogy az országgal ünnepeltem, hiszen több millió ember ült a tévé előtt és nézett minket. Változnak az idők, mi magunk is. Egyedül a barátságunk nem. Judittal és Évával számíthatunk egymásra, és ez már így is marad.”

Kiemelt kép és fotók: Olajos Piroska/fotocentral.hu 

A STORY LEGFRISSEBB SZÁMÁT KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Megjelent a Story téli különszáma!

A Story Horoszkóp különszáma kapható az újságárusoknál!

Kövess minket az Instagramon is!