Címlapsztori

Murányi Tünde és Kálid ­Artúr: „Már csak ketten vagyunk, meg Gerzson és Lenke”

A színész házaspár nemsokára házasságkötésük 25. évfordulóját ünnepli.

Egy vallomással kezdi a Drága örökösök Boglárka masszőre. „Az utóbbi években a házassági évfodulóinkon megöleltük, megpusziltuk egymást, nem kerítettünk nagy feneket neki. Idén azonban máshogy lesz, egyrészt mert ismerem a férjemet, másrészt szerintem tudja, hogy örülnék egy utazásnak kettesben.” Tünde egykor az esküvői csokrát két kedvenc színéből állította össze, volt benne fehér rózsa és egy apró, kék szirmú virág. „Azután a férjem minden évfordulónkra megköttette ezt nekem. Mindegyiket megszárítottam, tizenvalamennyi csokor gyűlt így össze. Aztán elköltöztünk, és ahogyan az lenni szokott, sok felesleges holmit kiszórtunk mi is, a csokrokat sem vittük magunkkal” – sóhajt Tünde, és hozzáteszi, nem bánja, mert az együtt töltött 25 esztendő és a sok szép emlék sokkal fontosabbak.

Tamás ’97-ben, Rebeka ’99-ben született (Fotó: Meglepetés Archívum/fotocentral.hu)

Tünde és Kálid ­Artúr amúgy a Trisztán és Izolda próbáin jött ­össze a Vígszínházban. Senki sem tudott a szerelmükről. „De lebuktunk, mert bent ragadtunk a nyolc négyzetméteres albérletemben, és hívni kellett valakit, hogy szabadítson ki minket. Ha valaki azt mondja akkoriban, hogy Artúr lesz a férjem, rávágtam volna, hogy ne hülyéskedj már! Teljesen más, mint én, ő nyugodt, én pörgök, ő távolabbra lát, én a pillanatnak élek. Mégis, mivel annyira máshogy látjuk a dolgokat, mindig meg tudjuk lepni egymást, hogy tényleg, így is lehet! Ez a titkunk. Meg az, hogy nem lehet vele veszekedni, egy rosszabb évben talán kétszer, de csak ha az igazságérzete ­sérül. Na, akkor felüvölt, békén kell hagyni, és idővel megnyugszik” – meséli nevetve a színésznő.

Sorsfordító nap

Az évfordulón biztosan szóba kerül, hogy 25 éve mennyi minden is történt a nagy napjukon. „A házasságkötésünk különlegesen alakult. Az esküvőnk és a fiunk, Tamás keresztelője ugyanaznap volt, a nászéjszakánkon ­pedig megfogant a második gyerekünk, Rebeka – árulja el a színésznő. Tünde nem bánta, hogy sokáig otthon maradt velük, sokat rajzoltak, játszottak, később Tamás dobolt, vívott, filmeket készített, Rebeka pedig zongorázott, úgy tűnt, a gyerekek a szüleik útját követik, és színpadi emberek lesznek. – Nem így történt, legfeljebb félig, mert Rebeka építésznek tanul, fél évig ­Barcelonában volt Erasmus-ösztöndíjasként, most a mestervizsgájára készül. ­Tamás viszont Kaposváron harmadéves színinövendék. Már csak akkor lakik nálunk a családi házunkban ‒ melyet pár éve vettünk Wekerlén –, ha ­éppen Pesten vannak órái, vagy itt próbál. De sokszor csak ketten vagyunk Artúrral, meg a két kutya, Gerzson és Lenke.”

A gyerekek már felnőttek (Fotó: Birton Szabolcs/fotocentra.hu)

Nevek kavalkádja

Visszatérve az esküvőjükre: ­Tünde nem vette fel férje vezetéknevét, ami nem más, mint Winkler, a Kálid Artúr művésznév. „Hivatalosan Winkler ­Artúrnak hívják. Állami gondozott volt, az édesanyja nem mondott le róla, így nem lehetett örökbe fogadni. Winkler ­Barnabás Ybl-díjas építész és családja rendszeresen támogatta őt, látogatta, szünetekben náluk volt, őket tekinti szüleinek, ma is igen szoros a kapcsolat, egy család vagyunk. Amikor ­Artúr nagykorú lett, fel is vette a családnevüket, így aztán a gyerekeink is Winklerek, Winkler ­Rebeka ­Johanna és Winkler ­Tamás Ábel” – mondja a színésznő és megjegyzi, ha már a neveknél tartunk, őt a szakmában mindenki Tűnek becézi, a férje pedig Babának.

Kiemelt kép: Nagy Zoltán/fotocentral.hu

A STORY LEGFRISSEBB SZÁMÁT KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Megjelent a Story Sztárdiéta különszáma!

Kövess minket az Instagramon is!