Nem gondolja, hogy ennyi idősen már több türelme van a babázáshoz. Amikor Noncsi és Dávid voltak pár hónaposak, akkor is órákon át ringatta őket a karjában, csak hogy megnyugodjanak. Sosem volt teher felkelni hozzájuk, vagy lekötni őket. Mint mondja, most inkább arról van szó, hogy prioritások cserélődtek fel, hiszen minden vágya, hogy a legkisebb fiát felnevelhesse. A mai nap is komoly kihívást jelent a számára, hogy kevesebbet dolgozzon, vagy hogy kora estig hazaérjen, de már ebben is látja a javulást. „Szeretem a munkám, és nehezen állok fel az asztalomtól, de egyre többet jut eszembe, hogy ezen változtatnom kell. Rohan az idő, a lányom, Noncsi hamarosan 14 éves lesz. Egyik pillanatról a másikra nőtt fel, és szeretném látni, ahogy férjhez megy, és édesanyává válik, mint ahogy Dávidot és a legkisebbet, Domit is szeretném minél tovább kísérni az életben. Ennek érdekében jobban oda kell figyelnem magamra, vagy akár arra, mennyi stressz ér. Munkamániás vagyok, de ettől még a gyerekeim az elsők. Mindent értük teszek. A világ legjobb dolga édesapának lenni, és ma már minden gond nélkül mondok le egy baráti programot vagy egy közös bulit, csak hogy a lányommal és a két fiammal legyek. Öröm otthon lenni velük, vagy vigyázni a legkisebbre, amikor a párom, Eszter elmegy otthonról 1-2 órára.”
„Büszke vagyok a páromra”
Domit az anyukája tudja a leginkább megnyugtatni. „Egy édesanyának egyszerűen mások a rezgései, de az én karomban is hamar abbahagyja a sírást – folytatja a tévés, akire a párja gyakran hagyatkozik. – Háromszoros apaként talán már rutinos szülőnek számítok. Eszter bízik is bennem, és az első időszakban a fürdetéstől elkezdve a pelenkázáson át az altatásig mindent együtt csináltunk. Csak halkan jegyzem meg, mostanában, amikor ketten maradunk Domival, szinte sosem kell tisztába tennem, jó gyerekként mindig megvárja, hogy hazaérjen az anyja. Különben meg borzasztó büszke vagyok a páromra, mert remek édesanya. Jól áll neki ez a szerep, már csak annyit szoktam kérni tőle, hogy ne aggódjon annyit. Apróságokkal is felhívja a gyerekorvost – még a szabadsága alatt is –, és hiába mondom, hogy a gyereknek csak melegkiütése van, akkor nyugszik meg, ha ezt egy orvos is megerősíti. De ezt megértem. Domi a szemünk fénye.”
„Mindhárom vár haza”
A család nemrég Cipruson járt, amit csakis azért mertek bevállalni, mert az édesapának van kint egy orvos barátja, akit bármikor hívhattak volna, ha baj van. „Sok éve járok Ciprusra, Eszterrel is voltunk már párszor, most pedig Domit is magunkkal vittük, mert tudtuk, a kapcsolataim révén biztonságban vagyunk. Felkészültünk, egyeztettünk a gyerekorvossal is, ő ajánlotta például, hogy a fel- és leszálláskor tápszerezzünk, mert jobban bírja majd a repülőutat. Nem is volt gond. A nyár hátralevő részében megyünk még a Balatonra, különben meg jólesik otthon lenni a családdal. Noncsi és Dávidka épp nálunk töltik a nyári szünet egy részét, és jó érzés, hogy amikor délután hazamegyek a munkából, mindhárom gyerekem vár.”
Kire ütött Domi?
„Egyelőre inkább rám hasonlít, de ha abból indulunk ki, hogy Noncsi az első 1-2 évben tiszta apja volt, most meg tiszta anyja, akkor még bármi lehet” – mondja nevetve.
Kiemelt kép: Schumy Csaba/fotocentral.hu
