Molnár Piroska a nagyvárosi csillogástól távol, falusi gyerekként, Kunágotán nőtt fel. Az édesanyja cseléd volt, házaknál takarított, majd mivel istenien főzött, szakácsnő lett egy bárónál. Az édesapja kertész volt, őt nem ismerhette, mielőtt megszületett, a Don-kanyarban, hastífuszban halt meg. „Az én emlékeimben minden nehézség ellenére szép gyerekkorom volt, amikor csak lehetett, olvastam. A másik, ami meghatározó volt a későbbi életemre nézve, hogy nálunk otthon mindig szólt a rádió. Minden reggel bemondták az összes budapesti színház műsorát. Napközben pedig korabeli dalokat, slágereket hallgattam, amiket aztán kívülről fújtam. Nem véletlenül hívott az édesanyám Pintyőkének. A Film Színház Muzsika magazint is faltam, így ismertem az összes valamire való magyar színészt. Hetente egyszer filmvetítés volt a faluban. Emlékszem, négyéves voltam, amikor megkérdeztem az édesanyámtól, kik azok, akiket a filmben látok. Színészek, válaszolta, mire én azt mondtam: akkor én is színész leszek. Ez a vágy hajtott, amikor Budapestre kerültem, és felvételt nyertem a Színművészeti Főiskolára.”
Így nézett ki Molnár Piroska fiatalon:
Kiemelt kép: RTL
