Tíz éve már annak, hogy kiderült, Cserpes Laura inzulinrezisztens, illetve, hogy Hashimoto-betegsége van, tehát alulműködik a pajzsmirigye, többek közt ez vezetett az állandó súlyingadozásához is. Már akkor életmódot váltott, de hogy pontosan mire van szüksége a szervezetének, mit ehet és mit nem, arra csak nemrégiben jött rá.
Tíz év múlva…
Amíg rátalált a számára tökéletes életmódra, az felért egy önismereti úttal is. „Ha most belegondolok abba, hogy tíz éve még milyen keveset lehetett tudni az inzulinrezisztenciáról vagy a Hashimotóról, az egészen döbbenetes. Sőt ugyanazt az étrendet írták elő nekem, mint amit bárki másnak, aki ezekkel a betegségekkel küzdött, legyen az egy ötvenkilós nő vagy egy százkilós férfi. Azaz nem volt éppen rám szabva – mesél Cserpes Laura már mosolyogva a kezdetekről. – Rengeteg időm és energiám ment el arra, hogy kikísérletezzem, mi a jó nekem, a szervezetemnek, mi az, ami árt, amitől hízom, vagy éppenséggel fogyok. Viszont ezt nem lehet megúszni. Minden alkalommal, amikor egészségesen eszem, vagy elmegyek mozogni, az a mottó pörög a fejemben, hogy a későbbi énemnek teszek jót. Így leszek egészséges öt-tíz év múlva is. És nem tagadom, az is motivál, hogy elégedetten nézhessek tükörbe. Most topformában vagyok, szeretném is ezt az állapotot megőrizni! Egyébként mínusz 5-6 kilóról van szó, de nekem számít.”
„Sokban hozzájárul a lelkivilágomhoz”
Heti rendszerességgel mozog, a mediterrán diétára esküszik, rendszeresen jár kontrollvizsgálatokra, mint mondja, ez a titka. „Nem mellesleg a nyugodt magánélet… – mosolyog. – Anélkül, hogy a párkapcsolatomról mesélnék, azt elárulhatom, az, hogy van egy stabil hátterem, egy támogató társam, sokban hozzájárul a lelkivilágomhoz. És ha jól vagyok, a mindennapi stresszt is máshogy élem meg, máshogy vezetem le. Ráadásul mivel a párom is az egészséges életmód híve – korábban profi sportoló volt –, sokkal könnyebb odafigyelnem magamra. Rendszeresen főzök, sütök, többnyire halakat, húsokat rengeteg zöldséggel. De ezer más dologban is változtattam. Sokat vagyok, vagyunk a szabad levegőn is, folyton kirándulunk. Abban is tudatosabb lettem, hogy milyen munkát vállalok, mit nem. Szóval nálam az életmódváltás, mint téma, rendkívül komplex. Ennek köszönhető az is, hogy a Hashimotóra már nem betegségként tekintek, hanem mint állapotra, ami abszolút kézben tartható. Az inzulinrezisztenciám meg el is múlt…”
„Merthogy nem találják…”
Az életmódváltással nem csak azt érte el, hogy lefogyott, hogy egészségesnek érzi magát, egy komoly műtétet is elkerült. „Na ezt máig egyfajta csodaként emlegeti a családom. Ugyanis kiderült, hogy van egy ciszta a bal petefészkemben, ami rögvest felkapcsolta a piros lámpát a fejemben. Elkezdtem bújni a különböző szakirodalmakat – ez rám amúgy is jellemző, ilyenkor a könyvekbe menekülök –, illetve konzultáltam az orvosommal, dr. Gajdács Ágnessel, és belevágtam egy három hónapos protokollétrendbe. Tehát sok fehérje és sok zöldség, semmi feldolgozott élelmiszer. Végigcsináltam, és már elő voltam jegyezve a műtétre, aminek a napján közölték, elmarad, merthogy nem találják a cisztát… Magyarán ennyit számít, hogyan élünk, mennyire figyelünk magunkra. És igen, ez melós, én is sokszor választanám a kanapén henyélést az edzés helyett, vagy ugranék be egy gyorsétterembe egy hamburgerre, mint sem állnék be a konyhába főzni. De valamit valamiért. És közben, még ha ritkán is, de csalok. Nekem az bevált, hogy nyolcvan százalékban odafigyelek, húszban pedig elengedem magam. Hosszú távon ez csakis így működhet.”
Hobbinak indult
„Járok egy bizonyos prama nevű köredzésre, illetve piláteszezni, de nagy kedvencem a bodyart, amiből el is végeztem egy tanfolyamot, tehát órát is tarthatnék már – újságolja lelkesen. – Lehet, fogok is!”
Kiemelt kép: Olajos Piroska/fotocentral.hu, Archív
