Zseniális volt abban, hogy a legkomolyabb darabot is hahotába fullassza. Csehov: Három nővér című darabját le kellett venni a műsorról, miután egy szilveszteri adásban lement az a zseniális paródia, amelyben nemcsak játszott Haumann Péterrel és Márkus Lászlóval, hanem ő maga is írta. A színházban az eredeti darabot nézve, mindenkinek eszébe jutott a kabaré, és így röhögésbe fulladt az előadás.
Az 1927-ben született Körmendi János gyermekotthonokban és nevelőszülőknél nevelkedett. „Hat hónapos voltam, amikor a szüleim elváltak. Apámat azóta sem láttam. (…) Borzasztó körülmények között éltünk egy pincelakásban. Beadtak a bátyámmal együtt menhelyre. Innen aztán kihelyeztek minket különböző nevelőszülőkhöz falura. Rettenetesen hányatott életünk volt. Hozzám képest Twist Oliver maga a kis lord – fogalmazott. Már karrierje kezdetén vesetbetegséggel küzdött, sőt később egyik veséjét el is távolították. – Én tulajdonképpen mindig boldog vagyok. Annak ellenére, hogy ami szörnyűség egy emberrel előfordulhat, az velem megtörtént. Beleértve az elismertség hiányát, a mellőzöttséget, az egészségi problémákat. Négyszer-ötször voltam olyan halálos beteg, amitől egy kaszárnya kipusztul. De hát itt vagyok, élek – mondta Körmendi. Összesen tizennyolc műtéten estem át. – Valaki ott, fönn nem akarta, hogy könnyen vegyem az akadályokat, de ennek így kellett lennie. Amiért megküzdünk, azt sokkal jobban tudjuk értékelni. Azonban én minden nehézség és baj ellenére szerencsés embernek tartom magam. A legnagyobb szerencse az életemben a feleségem, ő feledtetett el velem minden rám zúdult bajt, vele kárpótolt az ég azért a sok betegségért, amin átestem.” Körmendi János 2008. január 6-án hunyt el.
Kiemelt kép: Story-Best Archívum/fotocentral.hu
