Több mint húsz évig várt egy vallomással Kandász Andrea, de Suhajda Szilárd tragédiája és az arra adott, sokszor bántó reakciók miatt most elmesélte történetét. 2001-ben, a férje, Ferenc részt vett a Milleniumi Magyar Everest Expedíción. „6 hete szinte semmit nem hallottam a férjemről… – elevenítette fel az egykori emléket a tévés. – Él? Meghalt? Egy éjjel azt álmodtam, hogy csengetnek az otthonunkban, hajnalban. Kinyitom, és ott áll Erőss Zsolti és Gárdos doki, az expedíció orvosa. Csak néznek rám némán… Nem szólnak semmit, csak néznek együttérzően. Arra ébredtem, hogy hangosan zokogok, mert az a nézés érthetőbb volt minden szónál. Ők a hírvivők! Akkor, kommunikáció híján, a csapattársak feladata volt, hogy a családtagoknak intim körülmények között elmeséljék, mi történt, hogy vigasztalják, elmondják az utolsó mondatokat, az utolsó élő történéseket és az eltávozás körülményeit. Hogy ott legyenek, amikor összedől a világ. Szó sem volt közvéleményről és sajtóról! Nem volt észszerű megoldásom arra sem, hogy a 6 éves kislányunknak mit mondjak, mi van apával. Akkor még nem tudtam, hogy az álmom valós, de mások a szereplői. Rémálom volt, de annyira igazi, hogy minden követ megmozgattam, hogy a világ tetejéről hírt szerezzek” – írta Facebook-bejegyzésében a tévés.
Mint mesélte, végül sikerült egy műholdas telefon segítségével felvenni a kapcsolatot a magyarokkal. Ekkor derült ki, hogy férjét, Ferit elsodorta egy lavina, de túlélte, viszont a torka begyulladt, ami a hegyen akár végzetes is lehet. „Így leindult, hogy hazahozza az expedícióról általa készített egyedülálló felvételeket. Az érzelmi hullámvasút, a remény és a lemondás iszonyú gyötrő váltakozása itt nyugvó fázisba került. Feleségként boldog voltam. Boldog voltam, hogy él. Semmi más nem számított akkor. Ugyanakkor tudtam, hogy kisgyermek kora óta ide készült, a csúcsra, évtizedeken keresztül rengeteg nagy hegyet mászott sikeresen, hogy az Everest legyen majd a korona. Támogattam ebben, mert pontosan ezért is szerettem bele, mániája, célja volt, flow-t érzett, miközben 50 kilós zsákokkal edzett felfelé, vagy éjszaka futott munka után a Hármashatár-hegyen – olvasható a bejegyzésben, ami így folytatódik: – Aztán hazajött, nyílt a ferihegyi cella ajtaja, és belépett a férjem, a szerelmem, életem legboldogabb pillanata volt… Alig pár nap múlva kiderült, hogy Gárdos dokit éppen akkor sodorta a mélybe az elképesztő szél, amikor rémálmom volt. És a drága feleségéhez és kisfiához a csapat két tagja, Meskó Zsolt és a férjem, Feri csengetett be egy reggel, és csak néztek együttérzően, mert ilyenkor nincsenek szavak…”
Hozzátette, szíve szerint várt volna ezzel a vallomásával, mert mint írta, az ember hegymászó feleségként soha nem adja fel a reményt. Persze ő is tudja, hogy annak szinte tényleg nincs már semmi esélye, hogy Suhajda Szilárdot élve találják meg a Himalájában. Kandi egyben üzent azoknak a kommentelőknek, akik most olyan hozzászólásokat írnak, hogy Szilárd miért ment a hegyre, vagy épp hogy miért nem gondolt a családjára. „Arra kérem az otthonukban ücsörgő negatív kommentelőket a történettel kapcsolatosan megjelenő cikkek alatt, akik legfeljebb a Tescóig másznak el, hogy próbálják elképzelni azt, hogy vannak emberek, akik valami iránt szenvedélyt éreznek, és életcéljuk van, és mindezt a családjuk is támogatja, hogy fogadják el, hogy lassan 10 milliárd igazság van, vagy hányan is élünk a földön. És az mind igazság! A bántás most bűn! Veletek vagyunk, Szilárdék! És mindenkivel, akit a szenvedélye miatt most bántanak!”
Kiemelt kép: TV2