Mindig erős és határozott nő benyomását keltette, aki ráadásul imádta a munkáját. Sajnos hiába szeretett vele Gór Nagy Mária is együtt dolgozni, a Színitanodát nem tudták megmenteni a bezárástól, hiszen a Covid mindent megváltoztatott körülöttük. Kinga jó ideje tudja, hogy a gyed lejárta után a saját útját kell járnia. „A kislányom kétéves lett, és néhány hete már elkezdte a bölcsődét, így nekem is több időm szabadult fel. Tudatosan készültem erre az időszakra” – kezdi Kinga.
„Magamba fordultam”
Az elmúlt két évben a fókusza a kis Lili körüli teendőkben körvonalazódott. „Imádom a kislányomat, csodálatos két éven vagyok túl édesanyaként, ugyanakkor egyre jobban hiányzott az életemből a pörgés és a kreativitás, ahol a képzeletem szárnyalhat. Talán a legtöbb édesanya megérti, mire gondolok, ha azt mondom, szűk lett a tér a számomra, és emiatt egyre inkább magamba fordultam. Hiszen azt már jó ideje tudtam, hogy a tanodába nem tudok visszamenni dolgozni, az viszont soha nem volt opció, hogy munka nélkül maradjak. Egy ilyen magányosan töltött estén villant be a hamarosan induló vállalkozásom gondolata: hogy nekem gyerekruhákkal kell foglalkoznom! Hiszen Lili születése óta amúgy is kifogyhatatlan ötleteim vannak e téren, de valami olyat szerettem volna kitalálni, ami egyedi, és nem jön velem szembe. Valamit, ami igazán vagány, mégis csinos, sportos, ugyanakkor elegáns, letisztult és mégis különleges. Szerintem sikerült” – lelkesedik Kinga.
„Zárkózott típus vagyok”
Még a tavalyi Nyerő Páros után sodorta össze a sors Alexával, az új üzlettársával, akivel egymást inspirálva hozták létre a Lilbent. „A televíziós szereplésem kapcsán egy üzenet fogadott az Instagramon. Egy női ruhákkal foglalkozó édesanya írt rám, ám mivel zárkózott típus vagyok, eleinte nem éltem az ajánlatával. Aztán mégis elkezdtünk beszélgetni, és nagyon hamar kiderült, remekül kiegészítjük egymást: az élethelyzetünk, az ízlésünk is passzolt, és még a gyerekeink is imádják egymást! A divat mellett mindkettőnk számára ugyanolyan fontos, hogy olyan minőségű, bőrbarát anyagokkal dolgozzunk, amiket a gyerekek szívesen hordanak. Hat hónapja kezdtük el a tényleges munkát, sok átbeszélt és átdolgozott éjszakán, számos kudarcélményen vagyunk túl, de örülök, hogy nem adtam fel, és utólag azt mondom, bármennyire nehéz vállalkozni, mégis minden percét élveztem” – meséli.
„Nyitottságra neveltek”
Kingát a divatos gyerekruhákon túl egy társadalmilag érzékeny téma is foglalkoztatja, ez pedig a gyerekrasszizmus. „Engem a szüleim maximális nyitottságra neveltek. Éppen ezért, amikor szerelembe estem, egy másodpercig sem volt kérdés a származás. A gyermekünkben ’sokféle’ vér csörgedezik, viszont éppen ezért foglalkoztat a hátrányos megkülönböztetés – magyarázza Kinga, aki szeretne jó példával elöl járni, ezért máris egy fontos kezdeményezés élére állt ezzel. – A gyerekek 4 éves koruk körül kezdenek kérdéseket feltenni a másságról. ’Miért sötétebb a bőre annak a kisfiúnak, mint az enyém?’ A szülő ilyenkor pánikba esik, mit is mondjon. A legrosszabb épp az, ha a gyerek megérzi, hogy nem őszintén beszélnek vele, amikor ő őszintén érdeklődik. Tanítsuk meg a gyereknek, hogy külsőleg sokféle kinézetűek, bőrszínűek lehetnek az emberek, de a lényeg nem a külsőben rejtőzik. Ha eltérő a külseje a másiknak, ugyanolyan belső értékekkel rendelkezik. Ezért kifejezetten kértem Korolovszky Anna grafikus barátnőmet, hogy olyan logót tervezzen, ami erre az egyenlőségre hívja fel a figyelmet. Ez látható a pólókon, amiket szintén meg lehet majd vásárolni.”
Kiemelt képek: Birton Szabolcs/fotocentral.hu
