Best: Először is szeretnénk gratulálni! Linda, talán megszámolni sem tudom, mennyi interjút készítettünk az elmúlt években. Mondhatni, végigéltük az egyedül töltött időszakát is. Ha valaki, ön tényleg kiböjtölte a boldogságot!
Király Linda: Őszinte leszek, én nagyon jól elvoltam egyedül. Főleg az elmúlt két évben, amikor elindult az életmódváltásom. Csakis magamra akartam koncentrálni, és hogy kívül-belül rendben legyek. Nem akartam, hogy ebbe a fejlődési szakaszomba bezavarjon egy férfi. De nem volt mit tenni, mert Roli nem adta fel! (nevet)
Best: Meséljenek, hogy ismerkedtek meg?
K. L.: Annyit tudtam, hogy a SMiTHMUSiX egy nagyon sikeres produceri csapat, amit Roli és a barátja, Norbi együtt csinálnak, és hogy Roli ingatlanberuházásokkal is foglalkozik. Szóval a munkásságával képben voltam. Néha rám írt az Instagramon angolul, én meg mindig nevettem, mert annyira más volt a stílusa, mint másoknak. Olyan nagyon amerikai, nagyon menő. De soha nem nyomult. Egy-két szóban mindig válaszoltam, de igazából ennyi történt három évig.
Roli: Igen, ezek az egyszavas válaszok szíven ütöttek, nem volt túl biztató. Aztán tavaly kitett egy szülinapi sztorit. Mondom jó, itt a pont, amikor ráírok és felköszöntöm, de most már találkozni is fogok vele! Igent mondott, ám tologatta az időpontot. Nekem is rengeteg dolgom volt, de én már akkor mindent félredobtam volna érte. 2025. március 14-én aztán összehoztuk.
Hosszú kabátban, széles mosollyal lépett be a kávézóba, és azonnal tudtam: itt baj lesz…
Egyből úgy beszélgettünk, mintha ezer éve ismernénk egymást, szóval jól mentek a dolgok, mire egyszer csak megszólalt: „Akkor mikor és hogy szeretnél együtt dolgozni?” Na mondom, nem voltam teljesen egyértelmű. Kirendeltem gyorsan az összes létező sütit, hogy kóstoljuk meg mindegyiket együtt. Leloptam a csokibevonatot a sütijéről, nevettünk, és itt már mertem remélni, hogy nem kérdés számára: ez nem egy munkamegbeszélés.
Best: Hogy folytatódott ezután?
K. L.: A négyórás találkozó után azonnal felhívtam az anyukámat, és mondtam neki, hogy ezt az embert nagyon gyorsan le kell ráznom! Megijedtem, mert éreztem, hogy itt valami nagyon más, és féltem a csalódástól.
Roli: Én Norbit hívtam fel, hogy „baj van, haver”. Azt javasolta, azért a háromnapos szabályt tartsam be. Mondom, „dehogy tartom!” Beértem a stúdióba, és azonnal írtam Lindának, hogy újra látni akarom.
Best: Akkor nem volt játszmázás. Ment minden a maga útján.
K. L.: Bevallom, próbáltam eltolni magamtól, de ő egy olyan férfi, aki ha kitalál valamit, azt eléri. A második randit vagy egy hetet is csúsztattam, de Roli megállíthatatlan volt. Dübörgött az utca, olyan hangosan szólt a zene a kocsijából, amikor jött értem, de közben meg kipattant az autóból, és kinyitotta nekem az ajtót.
Bejött ez a „bad boy-good boy” mix. Hogy határozott, céltudatos, de közben elképesztően figyelmes, udvarias, és csoda szép a lelke.
Amikor a Pandorát forgattuk, sztoriztam neki a telefonban, hogy szétment a cipőm. Mire kinyomozta, melyik máltai szállodában vagyunk, megtalálta az ottani egyetlen magyar lányt, és egy nappal később ott várt engem egy új tornacipő.
Roli: Ez oda-vissza igaz. Linda is figyelmes, kedves és megértő. Volt olyan találkozónk, amikor fájt a fejem, nem voltam a topon, mondtam is neki, hogy ne haragudjon rám. Mire ő fogta, átvette az irányítást, és egy szuper randi lett belőle. Időközben kialakult egy sajátságos nyelvünk is, amit viccesen elneveztük „hunglish”-nak. Keverjük az angolt a magyarral, lévén, én is külföldön születtem, ahogy Linda. Ez a párhuzam is egy nagyon erős kapocs lett közöttünk.
Best: Mikor érezték azt először, hogy tényleg egy komoly és hosszú távú kapcsolat alakul?
K. L.: Egyik nap nálam volt a randi, főztem neki. Megérkezett, és úgy tett, mintha nem tudna beszélni. Beindított egy dalt, és elkezdett kártyákat mutogatni, mint az Igazából szerelemben.
A kártyák arról szóltak, hogy darabonként fogja lebontani azt a falat, amit felépítettem magam köré.
Az utolsón pedig az állt: „Most oda fogok hajolni egy csókért, és örülnék, ha visszacsókolnál.” (nevet) Ez volt az első csókunk.
Roli: Mindennap egyre jobban azt éreztem, nem akarok Linda nélkül élni. Valahogy magától épült a kapcsolatunk, és az is egyre természetesebbé vált, hogy amikor csak tudok, sietek hozzá. Egyszerűen azt éreztem, egy napot sem bírok ki Linda nélkül.
Best: Hogy fogadta Rolit a legendásan összetartó és összezáró Király család?
K. L.: Van egy elképzelés a szüleimről, hogy milyen kemények és szigorúak, közben aki ismeri őket, tudja: hihetetlen, mekkora szívük van. Roli egy koncertemen találkozott először a szüleimmel és Viktorral is. Egyből kialakult köztük a szimpátia. Persze apukámék először még óvatosak voltak vele, lévén, nem egyszer csalódtam. De miután megismerték, imádják, és ezer százalékkal támogatják.
Roli: Két ilyen szerető szülőt, akik ennyire védik, óvják a gyerekeiket, ugyanakkor tiszteletben tartják, hogy felnőttek, és megvan a saját életük, nem ismerek. Nagyon megszerettem őket. Mindig a fejemben vannak, érdekel, hogy mi van velük, hogy vannak. Sokszor felhívom őket csak úgy.
Best: Akkor ez könnyen ment. Hogy történt a leánykérés?
Roli: Az első évfordulónkon, március 14-én terveztem feltenni a nagy kérdést, de előtte mindenkitől engedélyt kértem. Elmentem a szüleihez, és elmondtam nekik, hogy nem tudok a lányuk nélkül élni, és hogy mindent megteszek, hogy boldog legyen. Nagyon örültek, de Tamás igazi féltő apukaként azért hozzátette: „Egyet tudj, ő a lányom, és a két szemem mindig rajtatok lesz.” (nevet) Majd elmentem Viktorhoz, és Bent is felhívtam.
Valahogy úgy éreztem, ezt a családot olyan szoros kötelék tartja össze, hogy nem létezik, hogy az öccsei ne tudjanak erről.
Ekkor már megvettem a gyémántot, de pár napom maradt, hogy ebből gyűrű legyen. Nemigen létezik számomra lehetetlen, de mint kiderült, ez az volt. Mindenhol 5-6 hetet mondtak tervezéssel, kivitelezéssel együtt. Felhívtam Tamást, aki azt mondta nekem: „Semmi gond, meglesz.” És tényleg, öt nap alatt meglett!
K. L.: Az a legjobb az egészben, hogy a család együtt találta ki a dizájnt. Közösen tervezték meg a gyűrűmet, ami így lett egy letisztult, klasszikus darab. Mindenkinek köze van hozzá, és ez mindennél többet jelent nekem. Na most, Roliról tudni kell, hogy nem tud titkot tartani. Ha a kezében van valami ajándék, ő azt azonnal oda akarja adni. Így lett a március 14-éből végül 13-ai leánykérés. Péntek 13., odahaza, főzés közben, smink nélkül…
Behívott a nappaliba, és mutatott a TikTokon egy videót, amin egy gyönyörű gyémántgyűrű csillogott, és a közös számunk szól alatta.
Majd egyszer csak látszik a videóban a nappalink, a kanapénk, ahol épp ülünk. Aztán a nyaralós képeink. Kezdtem nagyon összezavarodni, hiszen egy idegen TikTok-videóját nézzük, ami rólunk szól? Csak annyit mondtam: „Ez komoly?” Roli bólogatott, folytak a könnyei, én meg kiabáltam, hogy ezerszer is igen!!! Mire megszólalt nevetve, hogy még fel sem tette a kérdést. Majd letérdelt, kezében a videón látott gyűrűvel, és megkérdezte: lennék-e felesége.
Best: Romantikusra és egyúttal viccesre sikerült. Pont, amilyenek önök így, együtt. Mire számíthatunk, hét országra szóló esküvőre, és jöhet a baba is?
K. L.: Most vagyok életemben a legboldogabb, egyelőre élvezzük a jegyességet, még olyan friss. De bárhol, bármikor is lesz majd az esküvőnk, az az egy biztos, hogy nagyon sajátos lesz. És valami őrült közös táncunk is lesz. (nevet) De idén még biztos nem tartjuk meg, mert sok a dolgunk. Többek között készítjük a teljesen magyar nyelvű lemezem, egy esküvő szervezéséhez pedig idő kell. A családalapítással sem kapkodunk, de jó érzéssel tölt el, amikor látom Rolit apukaként a két csodálatos gyermekével.
Roli: Már viszonylag korán szóba került köztünk sok minden. Fontos volt Lindának tudnia, mire számíthat tőlem, és ahogy az esküvőt, úgy a babát sem siettetjük.
