A címben szereplő régi római mondás talán még a reneszánsz időkből ered, mivel a kor pápái imádták a nagy lakomákat. Náluk gyakori volt a vadhús, főleg a fácán, de egyes ünnepi alkalmakkor szarvasgombával töltött homár és kaviáros fügesaláta is az asztalra került. Ma már szerényebb a kínálat, és nagyon erős az étrendben az olasz befolyás, meg persze annak az országnak a konyhája, ahonnan az aktuális pápa származik.
Édesszájú egyházfők
II. János Pál pápa hazája konyháját, vagyis a tészta- és káposztaalapú lengyel fogásokat kedvelte, a német XVI. Benedek pápa imádta a rántott húst, de gyakran készítettek neki kolbászt, sörös ételeket. Ferenc pápával pedig megérkezett az argentin nemzeti édesség, a tejből és cukorból készített dulce de leche (karamellizált tejkrém). A pápáknak van személyi szakácsuk, konyhai kisegítőik a mindennapokra a pápai lakosztályban, de ha egy nagyobb ebédet rendeznek, zárt körű vacsorát, akkor Sergio Dussin olasz séfért szalajtanak, aki közel húsz éve készíti az ételeket a Vatikán konyhájában.

„A hívás mindig ugyanúgy hangzik: ’Elérhető lenne?’, és én mindig ugyanazzal a szívből jövő válasszal felelek: ’Igen.’ Egy szakács számára megtiszteltetés és mély érzelmi élmény, ha pápát szolgálhat. Ezek többnyire zárt körű ebédek”
– mondta Sergio Dussin.
„II. János Pál pápát már betegen ismertem meg, kevés, könnyű ételt evett, de a spárgát bármilyen formában szerette. Benedek pápához különösen közel álltam: kivételes és rendkívül kedves ember volt. Nem ivott bort, csak gyümölcslevet, és kerülte a gombát, de a Sacher-tortáról soha nem mondott le. Ferenc pápa igazi ínyenc volt, szerette a babos tésztát, a kenyeret, a maranói szalámit (sopressát) vagy a polentát sajttal. Néha pizzát is készítettem neki. Ő mindig kiszámíthatatlan volt.”

A gárdistáknak külön konyhája van
Robert Prevost, azaz XIV. Leó hosszú éveket töltött Peruban misszionáriusként, és ott is szentelték püspökké. A perui kultúra és konyha mély nyomot hagyott benne – olyannyira, hogy egyik barátja szerint „Leó pápa szívét örökre megnyerte Peru és a ceviche.” Ez az ikonikus étel nem csak egy könnyű fogás: ez Peru nemzeti kincse. A ceviche (kiejtve: szevicse) nyers halból készült étel, amelyet citruslében, leggyakrabban friss lime levében marinálnak. A sav a hal fehérjéit „megfőzi”, így hőkezelés nélkül válik fogyaszthatóvá. Hagyományosan vöröshagymával, csilivel, korianderrel és kukoricával tálalják, és jéghidegen fogyasztják.

A szentatya ezt sok helyen elfogyaszthatja, mert bár a Vatikánban étterem nincs, privát étkező, kantin és menza több is található az ott dolgozóknak. A Svájci Gárda tagjainak, akik a pápa védelméért felelnek, pedig saját konyhájuk van. Ők hagyományosan svájci ételeket fogyasztanak. Az alapanyagok egy része a római piacokról vagy közvetlenül olasz termelőktől érkezik, de a Vatikánnak saját szőlőültetvényei is vannak a pápai nyaraló kertjeiben, Castel Gandolfóban, ahol borokat és likőröket készítenek. Ott működik a pápai méhészet is.

Zöld energia
A pápai nyaraló és a hozzá tartozó területek ma is a Vatikán felségterületéhez tartoznak, de turisták számára is látogathatók. A birtok 55 hektár, azaz a Vatikán területének ötszöröse, ebből 30 hektárt tesz ki a csodálatos kert szökőkutakkal, formára nyírt bokrokkal, virágágyásokkal, sétaútvonalakkal. További 25-ön farmgazdálkodás folyik, zöldség- és gyümölcstermesztés, állattartás, valamint tej- és olívaolaj-üzem is működik itt.

A gazdaságban zöld energiát használnak, takarékos csepegtetős öntözési rendszereket, minimálisra igyekeznek csökkenteni a hulladéktermelést. Már negyvenen dolgoznak a birtokon, és a Vatikán munkalehetőséget adott egykori elítélteknek és rehabilitált kábítószerfüggőknek is. A gazdaság falai között védelemre találnak a családon belüli erőszak elől menekülő nők is. A birtok büszkeségének számít a modern oktatási központ, ahova évente két-háromezer diákot várnak az általános iskoláktól az egyetemekig. Természetesen az itt termelt bor és olaj meg is vásárolható.
A második Vatikán
Castel Gandolfo a második Vatikánnak számított II. János Pál és XVI. Benedek pápaságának éveiben, miközben Ferenc pápa még a forró nyári hónapokban sem vonult ide vissza, soha nem aludt ott. XIV. Leó tavaly júliusban és augusztusban is hetekre kiköltözött az Albano-tó partján emelkedő pápai palotába, amelyet gyönyörű park övez számos régészeti emlékkel, valamint kortárs művészeti alkotással.
Kiemelt kép: Getty Images




