Az Abigél, ma már tudjuk, eséllyel pályázhat a valaha volt legnépszerűbb magyar sorozat címére, köszönhetően Szabó Magdának, aki a regényt írta, Zsurzs Évának, aki a sorozatot rendezte, illetve a számos kiváló színművésznek és stábtagnak. Zsurzs és Szabó dolgoztak már korábban is együtt. A rendező 1992-ben így beszélt a munkáról:
„Akkor Magda már nagyon bízott bennem, s elém öntötte egyben az egészet. Körülbelül négyszáz oldal dialógust adott át. Ebből kezdtem én a részeket ’gyúrni’. Nem beszéltük meg előre, hány rész legyen. Azt mondtam, összeállítom, ahogy én érzem, mi kerüljön egy-egy részbe, s ahová úgy érzem, egy-egy mondatot be kell tenni, beteszek, s ha ki kell hagyni, kihagyok. Ezt azután ő átnézi, és természetesen átírja az ő stílusában.”
Nagyon sok különbség nincs a regény és a sorozat cselekménye között: a legfontosabb az, hogy a könyvben tizenöt éves lányokat a sorozat kedvéért két évvel öregítették, mert ezt még hihetően tudták eljátszani a huszonéves színésznők is. De ettől Vitay Ginát ugyanúgy beíratja tábornok édesapja az árkodi református internátusba, a Matulába, ahol nehezen bírja az intézmény szigorú légkörét. Egészen addig, amíg az iskola életébe be nem avatkozik az akkor már évek óta dühöngő második világháború.
Töltse ki a nagy Abigél-kvízünket!
Ez volt tehát röviden a cselekmény, a sorozathoz pedig olyan nagy színészeket sikerült megnyerni, mint a nagybetegen, három héttel a halála előtt élete utolsó szerepét alakító Básti Lajos, akinek előre kellett sorolni a jeleneteit, hogy ne fusson ki a földi időből. Aztán Garas Dezső, Ruttkai Éva, Balázsovits Lajos és Tábori Nóra, míg Ginát a forgatáskor 25 éves Szerencsi Éva játszotta. Az osztálytársai között pedig ott volt a rendező lánya, Zsurzs Kati, továbbá Bánfalvy Ági és Egri Kati is. A négy részre tagolt sorozat forgatását 1977-ben fejezték be, és a következő tavasszal, 1978 áprilisában tűzte először műsorra a Magyar Televízió.
Kiemelt kép: Archív
