A 2011-es év egyik nagy sztárhíre volt, amikor kiderült, a Szomszédok egykori Almája, Fehér Anna ötvénkét évesen gyermeket vár. Amikor a kisfiú világra jött, mindenki látni akarta a csöppséget, ám csalódniuk kellett. A színésznő ugyanis ritkán mesél a magánéletéről, így a rajongóknak nagyon kevés információval kellett beérniük. Ez pedig azóta sem változott. Hiába telt el tizenöt év, Anna mindvégig tudatosan tartotta távol Barnabást a nyilvánosságtól, nem mutogatta címlapokon, és nem igazán engedett bepillantást életükbe. Csupán annyi derült ki, hogy gyermeke édesapjával évekkel ezelőtt szétváltak útjaik, a fiával pedig szoros, meghitt viszonyban telnek a mindennapjaik.
Nem való mindenkinek az anyaság
A Palikék Világa Három igazság című műsorban viszont a színésznő kivételt tett, és ha nem is bőbeszédűen, de mesélt az anyaságról, a gyermekéről.
„Nekem a szülői feladatom mindenféleképpen bizonyos cölöpök vagy alapok megadása az életéhez, amibe majd, remélem, hogy tud kapaszkodni, de a többi már az ő dolga”
– szögezte le nevelési elveinek alapjait.
A műsorvezető, Palik László mellett az adásokban a két szerkesztő, Dombóvári Vanda és Wágner Tamás is kérdezhet a vendégektől. Tamás arra volt kíváncsi, mielőtt Anna anya lett, hogyan képzelte el az anyaságot?
„Nem képzeltem el” – jött a gyors válasz, majd így folytatta.
„Nem gondolkodtam róla, tehát nem alkottam képet arról, hogy milyen édesanyának lenni. Láttam természetesen körülöttem sok családtagom, barátaim szülőségét vagy gyerekségét, de igazából nem foglalkoztam vele. Illetve nem igaz, néha, megfogalmazódott bennem, hogy nem biztos, hogy mindenkinek anyává kell válnia vagy apává” – hangzott a kemény ítélet, majd hozzátette.
„Nem lehet előre elképzelni, hogy milyen is az, amikor egyszer csak ott van egy gyerek, aki ki van neked szolgáltatva. Akiről nehogy azt gondold, hogy ura és parancsolója vagy, hanem egymás kiszolgáltatottjai vagytok. Néha fáradságban lehet sok, de szerintem semmihez nem hasonlítható, és nem is lehet nagyon róla annak beszélni, akinek nincs gyereke. Mert az a valami plusz, az a láthatatlan, elszakíthatatlan kapcsolódás akkor születik meg, amikor ott van az a közös kiszolgáltatottság vagy közös csodája az életnek.”
Fia már kamaszkorba lépett
Minden nehézség ellenére Anna élvezi élete legfontosabb szerepét, aminek szövegkönyvét most a kamaszkor írja, de anya és fia igyekeznek megtalálni a közös nevezőjüket. A humor pedig sokat segít ebben.
„A gyerekünknek nagyon jó humorérzéke van, és ez evidencia otthon. Tehát érti a humort, érzi és osztja is. Az apjának is van humorérzéke, nekem is és ezért ez hétköznapi dolog nálunk.”
A hatvannyolc éves édesanya félti, óvja Barnabást, de tudja, a kamasz fiúnak nemcsak pozitív, hanem negatív tapasztalásokra is szüksége van ahhoz, hogy talpraesett felnőtt váljék belőle. Ezen a ponton fejtette ki a véleményét a kamaszokra oly nagy veszélyt jelentő online térről is.
„Nem tudom elvenni tőle sem a zsákutcákat, sem a pofonokat, meg a hazugságokat, amit kap, de azt minden szülő magának kell eldöntse, hogy ő erről mit gondol, és mikor ad a gyereke kezébe telefont”
– fejtegette, és egyértelmű volt, hogy az ő otthonukban nem a telefonon, a számítógépen vagy épp tévén van a fókusz.
„Én nem azt gondolom, hogy a gyerekkel töltött idő 100%-ban gyönyörű, maga a mennyország. Az sokszor munka, sokszor nagyon erős fáradtság, sokszor olyan figyelem, amit nem mindig esik könnyen odaadni már annak a helyzetnek. Na de ez így van rendjén, ez az élet” – vallotta be.
Kiemelt kép: Archív
