A hosszú, légies ruhák a kedvencei, és ha nagy ritkán mégsem estélyiben lép színpadra, a közönsége azonnal szóvá teszi, ’hol hagyta a királylányruháját?’ „Kis korom óta hercegnőfétisben szenvedek – kezdi nevetve Horgas Eszter. – Mindig is rajongtam a bokáig érő ruhákért és szoknyákért. És nagyon boldog voltam, amikor megtudtam, lányaim lesznek, akiket öltöztethetek. A kisebbik, Lili a mai napig előszeretettel garázdálkodik a gardróbomban, de én ennek örülök. Sajnos mindkettőnkre igaz, hogy boltkórosak vagyunk… Annyi ruhám van, hogy ha naponta ötször öltöznék át, akkor is sok lenne! Viszont könnyen megválok tőlük, ha tudom, olyan kapja, aki örül majd neki. Gyönyörű fiatal tanítványaim vannak, akiknek boldogan ajándékozom estélyiket is! Több olyan darabom is volt, ami már hosszú évek óta csak úgy lógott a fogason. No, nem azért, mert ne jöttek volna rám fel, csak közben nagymama lettem! Visszatetsző tud lenni, ha egy nő nem a korának megfelelően öltözködik… – mosolyodik el. – Továbbra is szeretem a nőcis, szexis holmikat, de nem akarok kihívó lenni.”
Csak sálat, sapkát ne!
„Nekem a piros, a kék és az ezüst a tél színei. Szerintem jól passzolnak egymáshoz. A kiegészítőket pedig különösen szeretem! Annyi van belőlük, hogy boltot nyithatnék! Szóval innen is üzenem a szeretteimnek, kérem szépen őket, hogy sapkát, sálat és kesztyűt ne vegyenek nekem idén karácsonyra!”
Kell hozzá némi bátorság
„Így szemből nem is látszik, hogy ez egy igencsak merész ruha… Az egész háta nyitott, így nem lehet alá melltartót venni, tehát bátorság kell ahhoz, hogy felvegyem. Nem átlátszó, de sejtelmes. Különben egy fiatal tervezőtől kaptam ajándékba, és sokszor játszottam már benne, illetve az egyik Anna-bálon is viseltem már.”
Téli mesevilág
„Amikor szóba került ez a fotózás, eldöntöttem, hogy úgy válogatom össze a szettjeimet, hogy egy kis mesevilágot is belecsempészek. Van, amelyik hercegnős, mint ez a hosszú kék ruha, de szerintem krampusznak és tündérnek is elmennék” – mondja vidáman.
Irány a Mikulás-parti!
„Ezt a fehér ruhát a hatvanadik születésnapomra vettem a nyáron, és a szokásos balatonfüredi koncertemen viseltem. Egy nagyon légies darab, jó benne lenni. Viszont ezzel a bőrdzsekivel és piros bokacsizmával nagyon vagány! Simán elindulnék benne egy Mikulás-partira.”
Hol kabát, hol ruha
„Így néznék ki krampuszként! – viccelődik. – Egyébként ez a korallpiros kabát eredetileg egy ruha, amit egy ezüst övvel szoktam összefogni. Rengetegszer volt már rajtam, de jó volt most kicsit megbolondítani ezzel a fekete bőrnadrággal és csipkés felsővel.”
Kiemelt kép: Olajos Piroska/fotocentral.hu
