A Jégvarázs két színészei, Hien és Jenővári Miklós voltak a Háttér Story podcast legutóbbi vendégei. Nemcsak a Madách Színház sikermusicaljének kulisszái mögé kalauzolták el a nézőket, hallgatókat, hanem a történet kapcsán saját elfogadás-történetükről is meséltek.
Őt is bántották
Hien, aki Anna hercegnőt alakítja az előadásban, már kislányként szembesült azzal, hogy származása és külseje miatt különbözik iskolatársaitól. „Az általános iskolámban talán én voltam az egyetlen ázsiai. Az osztályfotókat később visszanézve, meg is állapítottam: hát igen, én máshogy nézek ki – mondja nevetve Hien. – Nyilván értek megkülönböztetések és bántások. Viszont akkor – talán azért, mert nem találkoztam más hozzám hasonlóval – valahogy ez normálisnak tűnt. Amikor kiköltöztem Amerikába, és nagyon sokféle közösséggel találkoztam, akkor már kicsit másképpen gondoltam ezekre az évekre. Ott felnőttként visszatekintve, jöttem rá, hogy ennek nem kellett volna így lennie. De egyébként összességében szerencsés vagyok, mert mindig volt mellettem egy támogató család, és a barátaim, akikre számíthattam.”
Anna is lehet ázsiai
Felnőttként ma egészen másként kezeli ezeket a helyzeteket. „Most már, hála égnek, megválogathatom azt a közösséget vagy környezetet, ahol én szeretnék dolgozni vagy társasági életet élni. Szóval a saját közegemben már nem érnek bántások, mert megválogatom az embereket magam körül. A világban azonban ettől még nagyon sokféle hátrányos megkülönböztetés létezik. Pedig szerintem nem kéne, hogy ez ma már téma legyen. Nyilván még én is kapok néha kommenteket, rosszindulatú hozzászólásokat. A Jégvarázs kapcsán is jött ilyen megjegyzés, hogy ’úristen, hát az Anna, az egy fehér bőrű, szeplős, vörös hajú lány, és hogy én miért kapok meg egy ilyen szerepet. Pedig szerintem fontos, hogy a musicalvilágban is egyre sokszínűbb szereposztások legyenek, hiszen a közönség is egyre sokszínűbb. És szerintem tök jó, amikor, mondjuk, egy ázsiai kislány meglát engem a Jégvarázsban itthon, és azt mondja: ’Ó, lehet, hogy akkor én is szerepelhetnék majd egy ilyen mesében…’”
„Túlsúlyosan táncoltam”
Mikit is korán elvarázsolta a látványos show-k világa. Még kisfiúként a tévében látott egy táncos előadást, és úgy érezte, ezzel szeretne foglalkozni. Ma már ugyan nehéz elképzelni, de bizony akkoriban még küzdött a kilókkal. „Igen, engem is piszkáltak a túlsúlyom miatt, meg azzal, hogy nem nádszálvékonyan táncoltam, és hogy miért nem focikülönórára jártam a balett és tánc helyett. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a Jégvarázs elfogadástörténete itthon nagyon mást jelent, mint Amerikában. Ott sokkal több rétegből, csoportból áll a társadalom. Magyarországon ez a darab sokkal inkább szól arról, hogy attól függetlenül, hogy ki miben hisz, kommunikálnunk kell egymással, megérteni a másikat, szeretettel fordulni a másik felé, és nem első ránézésre egy skatulyába téve meghatározni valakit, akár politikai hovatartozása vagy világnézeti látásmódja miatt…”
Kiemelt kép: Birton Szabolcs/fotocentral.hu
